Sámbár Mátyás

Full text search

Sámbár Mátyás (Varasd, 1616. ápr. 27.Zágráb, 1685. febr. 14.): jezsuita pap-tanár, hitvitázó. Győrben, Grazban tanult, bölcseleti doktorátust szerzett. Többfelé volt tanú. 1645-től Székelyudvarhelyt plébános és iskolaig. Innen ment át missziós körútra a Moldvában és Havasalföldön lakó magyarok közé is. 1653-tól Gyulafehérvárt működött. 1658- tól Nagykárolyban, Komáromban, Győrött hitszónok. 1666-tól Kassán és Sárospatakon tanár. 1677-től Győrött, majd Kőszegen, Sopronban, végül 1684-től haláláig Zágrábban tanár. Nagy tervét, hogy Julianus barát példájára felkeresse a Volga vidékén rekedt magyarokat, megvalósítani nem tudta. Nagy szerepe volt az ellenreformáció térhódításában. A protestáns hittételekkel vitázó, kivétel nélkül m. nyelvű, a barokk stílus jegyeit tükröző munkáit szenvedélyes, nemegyszer durva hang jellemzi. – F. m. Három idvességes kérdés (Nagyszombat, 1661); Egy vén bial orrára való karika (Nagyszombat, 1664); Orvosló ispitály… (Nagyszombat, 1664). – Irod. Horváth Lajos: S. M. élete és művei (Bp., 1918); Bíró Lajos: Neves jezsuita plébánosok és írók a székely anyavárosban (Székelyudvarhely, 1937).

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT