Reguly Antal
Reguly Antal (Zirc, 1819. júl. 11. – Buda, 1858. aug. 23.): nyelvtudós, etnográfus és utazó, az MTA l. tagja (1843). Győrött, majd a pesti egy.-en végezte tanulmányait. Élete céljául a finnugor rokonság megfejtését tűzte ki. 1839-ben Németo.-on, Svédo.-on át Finno.-ba ment és a lappok között gazdag etnográfiai anyagot gyűjtött. 1841-ben ismét visszatért Helsingforsba (Helsinki) s az észt nyelvvel kezdett foglalkozni. Kutatóútjára Szentpéterváron készült fel, a keleti finnugor: zürjén (komi), mordvin, cseremisz (mari) és a török-csuvas nyelvet tanulmányozta. Közben a megerőltető munkától Peterhofban megbetegedett. Az MTA kutatóútját nagyobb összeggel segítette. 1843-ban indult el Szentpétervárról. A votjákok (udmurtok) és baskírok földjén át jutott az Uralhoz, ezen átkelve Vszevolodszkojban ért el a vogulokhoz (manysik). Közöttük szótárt írt és énekeket gyűjtött. 1844-ben Pelimből indult az északi vogulok földjére. Majd az osztják (hanti) nép és nyelv tanuhnányozásához kezdett, és 1845. márc.-ig volt közöttük. Ezután a cseremisz nyelvet tanulmányozta, és a legdélibb finnugor törzs felé vette útját. Innen a csuvasok közé ment, 1846. aug.-ban visszatért Szentpétervárra. Itt nekilátott a 180 földrajzi mérföldre terjedő Ural-vidék térképének kidolgozásához. Hazatérve 1848. jún.-tól az egy.-i könyvtár első őre volt. Alapvető értékű nyelvi anyagot gyűjtött össze, de betegsége és halála megakadályozta gyűjteményének közzétételében. Hagyatékát többen dolgozták fel: a vogul anyagot Hunfalvy Pál és Munkácsi Bernát, a csuvas, cseremisz stb. anyagot Budenz József, az osztják anyag egy részét Pápay József. – F. m. A dzungár nép és annak a magyarral állított fajrokonsága (Pest, 1850); Reguly Antal hagyományai I. A vogul föld és nép (Kiadta: Hunfalvy Pál. Pest, 1864); Vogul népköltési gyűjtemény (I – IV., Saját gyűjtése és R. A. hagyatéka alapján közzéteszi Munkácsi Bernát. Bp., 1892 – 1921); Osztják népköltési gyűjtemény (Kiadta Pápay József. Bp.-Leipzig, 1905); Osztják hősénekek (I – II., R. A. és Pápay – József hagyatékát közzéteszi Zsirai Miklós. Bp., 1944 – 1951); Osztják hősénekek (R. A. és Pápay József hagyatékát Zsirai Miklós hagyatékából közzéteszi Fokos Dávid. Bp., 1963). – Irod. Pápay József: R. A. emlékezete (Bp., 1905); Zsirai Miklós: Finnugor rokonságunk (Bp., 1937); Hegedűs Lajos: Egy dunántúli tudós (Pécs, 1945); Hajdú Péter: R. a nyelvész (Magy. Nyelvőr, 1953): Balassa Iván: R. A. néprajzi gyűjteménye 1840 – 45 (Néprajzi Ért. 1954); Kodolányi János, ifj.: R. A. (Ethnographia, 1959); Szilágyi Ferenc: Adatok R. A. életrajzához (Nyelvtud. Közl. 1961); Illyés Gyula: Bölcsőkutatók (Ingyen lakoma, Bp., 1964). – Szi. Képes Géza: Észak vándora (vers, Új Írás, 1933. 7. sz.); Németh Imre: Az ősi szó nyomában (R. A. regényes életrajza, Bp., 1956).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
