Pauler Tivadar

Full text search

Pauler Tivadar (Buda, 1816. ápr. 9.Bp., 1886. ápr. 30.): büntetőjogász és jogbölcsész, egyetemi tanár, igazságügyminiszter, az MTA tagja (l. 1845, r. 1858, ig. 1876, t. 1885). ~ Gyula apja. 1838 – 48 között a zágrábi, 1848-ban a győri jogak.-n tanár. 1848-tól a pesti egy. tanára lett. Mint a m. kormány kinevezettjét 1849-ben elbocsátották, de néhány hónap múlva ideiglenesen állásában megerősítették h., majd r. tanárként. 1852-től 1878-ig mint a büntetőjog tanára a pesti egy.-en működött, 1861 – 62-ben a egy. rektora. 1863-ban rövid ideig a hétszemélyes táblának, 1869-ben a Kúria legfőbb ítélőszéki osztályának bírója. 1871. febr. 10-től 1872. szept. 4-ig vallás- és közoktatásügyi, 1872. szept. 8. – 1875. márc. 2. között igazságügyminiszter az Andrássy-, a Lónyay-, a Szlávy- és a Bittó-kormányban; 1878. jún. 30-án végleg megvált egy.-i katedrájától és júl. 1-től haláláig ismét az igazságügyminiszteri tárcát töltötte be Tisza Kálmán kormányában. 1880-ban az MTA másodelnöke lett. 1871-től 1886-ig ogy.-i képviselő volt. Számos fontos jogalkotás kezdeményezője, minisztersége alatt kezdődtek meg a m. polgári törvénykönyv, valamint a büntetőeljárási törvénykönyv előkészítésének munkálatai. Toldy Ferenccel együtt megalapította az Új Magyar Múzeum c. folyóiratot. Eredetileg Kant gyakorlati bölcsészetének híve, lényegében azonban kompromisszumot fogadott el az észjogi és a történeti jogi isk. között. Munkásságának tudományos értékét erősen túlbecsülték. – F. m. Jog- és államtudományok encyklopaediája (Pest, 1871); Észjogi előtan (Pest, 1873); Büntetőjogtan (I – II., Pest, 1873); Adalékok a hazai jogtudomány történetéhez (Bp., 1878). – Irod. Kautz Gyula: emlékbeszéde (Akad. Évk. 1887); Szabó Imre: A burzsoá államés jogbölcselet Magyarországon (Bp., 1955).

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT