Pálfy Móric

Full text search

Pálfy Móric (Bágyon, 1871. okt. 21.Bp., 1930. aug. 16.): geológus, az MTA l. tagja (1915). Tanulmányait a kolozsvári egy.-en végezte. 1894-ben tanársegéd Koch Antal mellett az ásvány- és földtani tanszéken, 1895-ben doktorált és a Földtani Intézet geológus munkatársa lett. 1919-ben a Tanácskormány – Lóczy Lajos nyugdíjazása után – megbízta a Földtani Intézet vezetésével. 1926-ban ment nyugalomba. Elkészítette az erdélyi hegységek geológiai felvételét; az erdélyi hegységekben petrográfiai kutatásokkal foglalkozott, az erupciós kőzetek korviszonyait tanulmányozta, de foglalkoztatták a medencék gyűrődési jelenségei is. Az eruptívumkérdések egyik legkiválóbb szakértője volt. Jelentős hidrogeológiai munkássága is. 1901 – 07-ben a Földtani Közlöny szerk.-je. A Földtani Társulatnak 1921 – 23-ban elnöke volt. 1912-ben Szabó József-emlékéremmel tüntette ki munkásságát a Társulat. – F. m. A Hargita andesites kőzeteiről (disszertáció, Kolozsvár, 1895); Előzetes jelentés az erdélyrészi Érchegység andesitjainak korviszonyáról (Bp., 1903); Az erdélyrészi Érchegység bányáinak földtani viszonyai és érctelérei (Bp., 1911); Az arany előfordulási viszonyairól az erdélyrészi Érchegységben és Nagybánya környékén (Bp., 1916); Magyarország arany-ezüstbányáinak geológiai viszonyai és termelési adatni (Bp., 1929). – Irod. László Gábor: P. M. emlékezete (Földtani Közl. Bp., 1931. 1 – 12. füz.); Vendl Aladár: P. M. l. tag emlékezete (MTA Emlékbeszédek, Bp., 1933); P. M. (Élet es Tud. 1957. 41 . sz.)

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT