Mátrai László

Full text search

Mátrai László (Bp., 1909. jan. 17.Bp., 1983. nov. 7.): filozófus, esztéta, Állami díjas (1975), az MTA tagja (l. 1948, r. 1962). Józsefvárosi család szülötte, apja lakatosmester. A Tavaszmező utcai Gimn.-ban érettségizett. A bp.-i tudományegy. bölcsészkarán m.-német szakos alapfokú tanári vizsgát tett (1929). Pauler Ákos tanítványa lett. A bölcsészkaron kialakult szellemi csoportok közül a Harkai Schiller Pál köré szerveződők közé tartozott Kerényi Károly, Hamvas Béla, Szerb Antal, Horányi Béla társaságában. A jelenkori esztétika fő irányai c. disszertációjával doktori fokozatot szerzett esztétikából, valamint filozófiából és m. irodalomtörténetből 1931-ben. 1933-ban Prohászka Lajos segítségével könyvtárosi állást kapott az Egyetemi Könyvtárban. 1935-ben részt vett az Apollo c. lap szerkesztésében, amit Bóka László és Gál István alapított. 1940-ben megjelentette Élmény és mű c. könyvét. 1940-ben Baumgarten-jutalmat, 1942-ben Baumgarten-díjat kapott. Kornis Gyula és br. Brandenstein Béla magántanárnak javasolták a bölcsészkarra. 1941. júl. 30-án kultúrfilozófiából habilitálták. 1940-től a filozófia meghívott előadója az Eötvös Kollégiumban; e megbízatásáról 1944. márc. 19-én, a német megszállás napján lemondott. 1945. febr. 23-án a Bp.-i Nemzeti Bizottság kinevezte az Egyetemi Könyvtár főig.-jának. Ekkor kérte fel Lukács György, hogy előadásokat tartson a bölcsészkaron. Az újjászerveződő politikai életben a Nemzeti Parasztpárt tagja 1948-ig. 1948-ban belépett a kommunista pártba. 1960-tól a Világosság főszerk.-je, majd a szerkesztőbizottság elnöke, a Magyar Filozófiai Szemle szerkesztőbizottságának tagja, később elnöke, valamint az újra induló Filozófiai Írók Tárának szerk.-je Fogarasi Bélával és Lukács Györggyel. 1964-ben egy.-i tanárrá nevezték ki, 1973-tól 1980-ig tanszékvezető volt. Munkásságát kezdetben az a törekvés jellemezte, hogy a szellemtörténet gondolatrendszerét megtisztítsa az irracionalista vonásoktól; 1945 után elfogadta a marxizmus eszméit. – F. m. A jelenkori esztétika fő irányai (Bp., 1931); Modern gondolkodás (Bp., 1938); Élmény és mű (Bp., 1940, 1973); Jellemtan (Bp., 1943); Haladás és fejlődés (Bp., 1947); Gondolat és szabadság (Bp., 1961); A kultúra történetisége (Bp., 1977); Műhelyeim története (Bp., 1982). – Irod. Szerdahelyi István: A magyar esztétika története 1945-1975 (Bp., 1976); Lukács József: A hetvenéves M. L. köszöntése (Világosság, 1979. 1. sz.); Pach Zsigmond Pál: M. L. műhelyei (Élet és Irod., 1983. 48. sz.); Havasi Zoltán: M. L. (Magy. Könyvszle, 1984. 1-2. sz.); Hermann István: M. L. (Magy. Tud., 1984. 3. sz.); Tarnai Andor: M. L. (Irod. tört. Közl., 1984. 2. sz.); Palotás Gábor: M. L. (Magy. Pszichol. Szle, 1984. 5. sz.).

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT