Márton Áron
Márton Áron (Csíkszentdomokos, 1896. aug. 28. – Gyulafehérvár, 1980. szept. 29.): az erdélyi r. k. egyházmegye püspöke. Szülei egyszerű székely földművesek voltak. Középiskoláit a csíksomlyói kat. gimn.-ban, majd a csíkszeredai egyházmegyei főgimn.-ban, a VII. osztálytól pedig a gyulafehérvári kisszemináriumban végezte. Érettségi után, 1915-ben behívták katonának. Az olasz frontról hazatérve, 1919-ben jelentkezett a gyulafehérvári teológiára. Mailáth Gusztáv Károly püspök 1924. júl. 24-én szentelte pappá Gyergyóditróban, majd Gyergyószentmiklósra került káplánnak, onnan Marosvásárhelyre ment hittanárnak. Ezután Vöröstoronyra helyezték plébánosnak, egyidejűleg a közeli Nagyszeben árvaházának papi teendőit is ellátta. Rövid plébánoskodás után Mailáth püspök Gyulafehérvárra hívta levéltárosnak és püspöki titkárnak. E minőségében közreműködött a román állam és a Vatikán között kötött konkordátum kidolgozásában és az erdélyi kat. státus megszüntetésére irányuló román törekvések kivédésében. 1932-ben a kolozsvári egy. kat. lelkészének nevezték ki. Szerkesztette az Erdélyi Tudósításokat. 1933-ban az egységes népművelő munka támogatására többekkel megalapította az Erdélyi Iskola c. folyóiratot. 1934. febr.-tól 1936. júl.-ig az Erdélyi Római Katholikus Népszövetség ig.-ja volt, s ez idő alatt megszervezte az iskolán kívüli népművelést. 1938. aug. 14-én a kolozsvári Szent Mihály plébánia képviselőtestülete plébánossá választotta, ezzel egyidejűleg Vorbuchner Adolf megyéspüspök kolozs-dobokai főesperessé nevezte ki. 1938. szept.-ben a püspök váratlan halála miatt a Szentszék erdélyi apostoli adminisztrátorrá tette, majd dec. 24-én XI. Pius pápa püspökké nevezte ki. 1939. febr. 24-én szentelték püspökké. 1939 őszén az Egyházmegyei Tanács közgyűlésén Európa egyik legelső háborúellenes tiltakozását mondta el. Másfél év múlva egyházmegyéjét a bécsi döntés kettévágta. Híveinek töredék részével az ősi püspöki székhelyen, Gyulafehérváron maradt. Román állampolgársága miatt távol kellett tartania magát a m. közélettől. Egyházmegyéje nagyobbik részébe, Észak-Erdélybe csak egyházi teendők végzésére járt át; ilyen úton volt Kolozsvárott 1944. máj. 18-án is, amikor bátor beszédben ítélte el a zsidóüldözést és a másként gondolkodók elleni hajszát. Az észak-erdélyi egyházi vezetők ~ támogatásával vettek részt a háborúból való tervezett m. kiugrás előkészítésében. 1946. jan. 28-án emlékiratban cáfolta, hogy az erdélyi magyarság elégedett sorsával és saját akaratából illeszkedett be a román állam kereteibe. 1949. jún. 21-én, útban egy bukaresti tárgyalásra, titkos rendőrök elrabolták. A bukaresti katonai bíróság előtt 1951. júl. 30.-aug. 6. között lefolytatott tárgyaláson 15 évi fegyházbüntetésre ítélték. Az ellene felhozott koholt vád megegyezett Balogh Edgáréval: azzal vádolták őket, hogy a háború végén szabadlábra helyezett kommunista politikai foglyokkal akarták elérni, hogy Észak-Erdély Mo.-é maradjon. Elítélésének valódi oka azonban az áll. számára egyoldalúan kedvező, a kat. egyház működését korlátozó szabályzat kikényszerítése volt. 1955. márc. 25-én, a genfi konferencia előtt megszakították büntetését, és szabadlábra helyezték. Mivel magatartását továbbra is a bebörtönzése előtt vallott elvei határozták meg, 1956 őszén elrendelték háziőrizetét. 1967 szept.-ében hagyhatta el először püspöki rezidenciáját, König bécsi bíboros látogatásának köszönhetően. Teljes szabadságjogait csak azután kapta vissza, hogy 1968 elején Hauer miniszterelnök látogatást tett a pápánál. A szorosan vett erdélyi mellett a betöltetlen szatmári, nagyváradi és temesvári egyházmegye kormányzását is ellátta. II. János Pál pápa 1980. ápr. 2-án kelt levelében kérésére felmentette. – Irod. Szalay Jeromos: Vértanú püspök vértanú népe. M. Á. erdélyi püspök hitvalló és szabadsághős (Párizs, 1952); Virt László: M. Á. a lelkiismeret apostola (Bp., é. n.); Bereményi Antal: M. A. püspök (Katol. Szle, 1980. 4. sz.); András Imre: Áron püspök élő emléke (Katol. Szle, 1981. 1. sz.); Székely István: In memoriam M. Á. (München, 1982); Szőke János: M. Á. (Thaur bei Innsbruck, 1988); Virt László: M. Á., a lelkiismeret apostola (Bp., 1988); Domokos Pál Péter: M. Á. Erdély püspöke (Bp., 1989).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
