Magyar Pál
Magyar Pál (Cegléd, 1895. márc. 27. – Sopron, 1969. ápr. 18.): erdőmérnök, egyetemi tanár, a biológiai tudományok doktora (1952). A selmecbányai Bányászati és Erdészeti Főisk.-n tanult, oklevelét már Sopronban kapta meg (1920). 1930-ban növénytársulástanból doktorált; 1935-ben egy.-i magántanárrá habilitálták. 1920-tól az Orsz. Faértékesítő Hivatalnál, egyidejűleg a Földtani Intézetben és a bp.-i tudományegy. Növényrendszertani Intézetében dolgozott; talajtani, növényrendszertani és -földrajzi, valamint ökológiai tanulmányokat folytatott. 1922-től segéderdőmérnök, 1924-től 1927-ig erdőmérnök, megszervezte és vezette a püspökladányi szikfásítási kísérleti telepet, később Sopronba került. 1938-tól főerdőmérnök, majd erdőtanácsos. 1945-46-ban az Erdészeti Kutató Intézet vezetője volt. 1947-től a soproni egy.-i erdőmérnöki karon egy.-i tanár. 1951-től az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) erdőtelepítési osztályán, majd kísérleti állomásán tevékenykedett nyugdíjazásáig (1965). Számos külföldi tanulmányutat tett, előadásokat tartott. Kiemelkedő művelője volt az erdészeti növényföldrajznak, főleg a sziki és homokterületek növényökológiai és cönológiai kutatások terén. Megalapította az erdészeti termőhelykutatás és erdőtipológia elméletét, és kifejlesztette gyakorlatát. Foglalkozott az Alföld erdőfásítási problémáinak megoldásával. Munkásságát Bedő Albert-emlékéremmal ismerték el (1967). Halála után Sopron város díszpolgára lett. – F. m. Alföldfásítás (I-II., Bp., 1960-61). – Irod. Csapodi I.: M. P. (Soproni Szle, 1969. 23. sz.); Keresztesi B.: M. P. (Az Erdő, 1969. 18. sz.); Soó Rezső: M. P. emlékezete (Botan. Közl., 1969).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
