Mácza János

Full text search

Mácza János (Alsóhrabóc, 1893. aug. 4.Moszkva, 1974. nov. 14.): esztéta, író, művészettörténész, egyetemi tanár, az irodalomtudományok doktora (1936). Gyógyszerésznek tanult. 1913-tól színikritikákat írt, először az Ungvári Közlönybe, majd bp.-i lapokba (Magyar Figaró, Ország-Világ, Magyar Hírlap). 1915-ben Bp.-re költözött. A Kassák Lajos körül csoportosuló antimilitarista fiatalok köréhez csatlakozott. A Tett, majd a Ma állandó munkatársa volt. 1917-ben megszervezte a Ma színházi stúdióját, tervezett egy kísérleti színházat. A német expresszionizmus hatására verseket írt és fordított az Aktion és a Sturm íróinak munkáiból. Kapcsolatba került a francia progresszív antimilitarista írókkal, továbbá a Ma-körben Mattis-Teutsch Jánossal és Uitz Bélával. A Tanácsköztársaság idején a Nemzeti Színház segédrendezőjévé nevezték ki. Publikált a verseci Szombat c. lapban és a Vörös Lobogóban. A Tanácsköztársaság bukása után visszatért szülőföldjére, Szlovákiába, majd Bécsbe emigrált, ahol tagja lett a KMP-nak. Pártmegbízásként 1920-tól 1922-ig a Kassai Munkás c. lap irodalmi és kulturális rovatát vezette. Sokat fordított a cseh, német, szovjet avantgardista irodalomból. Verseket, agitációs történeteket írt proletkultos szellemben. 1922. máj. elsejére megírta az első m. tömegjáték forgatókönyvét. Az itt előadott Munkáskórus később Drezdában megjelent. 1922 nyarától egy évig Bécsben élt, 1923-ban Moszkvában telepedett le. 1926-ig a Közoktatásügyi Népbiztosság irodalmi osztályán dolgozott. Foglalkozott a 20. sz.-i orosz irodalom történetével és Moszkva címmel poémát írt. Az 1920-as évek második felében sorra jelentek meg cikkei, könyvei. 1926-tól a Kommunista Ak. irodalmi és művészettörténeti szekciójában és a Ranion (Társadalomtudományok Tudományos Kutatóintézeteinek Oroszo.-i Szövetsége) tudományos munkatársaként tevékenykedett. Egy ideig hatott rá a vulgárszociológiai irányzat, de 1930-ra már bírálója lett. Az Oktyabr művészcsoport egyik alapító tagja 1928-tól 1934-ig a moszkvai egy.-en a művészetelmélet és művészettörténet tanára volt. 1934-től 1954-ig az Építészeti Ak.-n adott elő. 1936-ban megkapta a tudományok doktora fokozatot. Az általános építészelmélet és a gótika köréből jelentek meg tudományos publikációi. Regényt írt Michelangeló-ról. 1954-től 1970-ig esztétikát és ipari formatervezés-elméletet tanított a Lomonoszov Egy.-en. 1962-ben tankönyve jelent meg az esztétika tudománytörténetéről. Írásos hagyatékát a bp.-i Petőfi Irodalmi Múzeum őrzi. – F. m. A klasszikus és az új magyar dráma (Bp., 1915); A modern magyar dráma útja (Bp., 1916); Teljes színpad (Bécs, 1921); A mai Európa művészete (Moszkva, 1926, magyarul: Bp., 1978); Irodalom és munkásosztály Nyugaton (Moszkva, 1927); Az érett kapitalizmus művészete (Moszkva, 1929); Uitz Béla alkotói útja (Moszkva–Leningrád, 1932); A szovjet művészet 15 éve (Moszkva, 1933); Alkotó módszer és művészeti örökség (Moszkva, 1933); A szovjet építészet művészi minőségéért (Moszkva, 1934); Alekszandr Dejneka (Moszkva, 1959); Művészeti örökség és esztétikai nevelés (Moszkva, 1959); Csehszlovákia építészete (Moszkva, 1959); Lehet-e a gép művészeti alkotás? (Gyekoratyivnoje Iszkuszsztvo, 1959); Esztétika és forradalom (utószó: Botka Ferenc, Bp., 1970); Legendák és tények. Tanulmányok a XX. sz. művészettörténetéhez (utószó: Szabó Júlia, Bp., 1972). – Irod. Vadas József: M. J., az esztéta (Új Írás, 1972. 3. sz.); E. Fehér Pál: M. J. sorsa (Népszabadság, 1974. nov. 19.); Bojár Iván: Emlékezés M. J.-ra (Magyar Hírlap, 1974. nov. 24.); R. Bajkay Éva: M. J. emlékezete (Kritika, 1975. 1. sz.); Németh Lajos: M. J. halálára (Nagyvilág, 1975. 2. sz.); Botka Ferenc: A marxizmus alkotó alkalmazásának útján (M. J.-ról) (Petőfi Irodalmi Múzeum Évk., 1976).

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages