Hille Alfréd

Full text search

Hille Alfréd (Szeged, 1891. aug. 14.Bp., 1981. júl. 15.): meteorológus, a műszaki tudomány kandidátusa (1953). Tanulmányait 1909- ben a bp.-i tudományegy. földrajz-történelem szakán kezdte, azonban a matematika és fizika iránt érdeklődött. Kövesligethy Radó tanítványa lett, aki maga mellé vette tanársegédnek. Az 1905. évi szept. 8-i calabriai rengés elemei c. doktori értekezését az Egyetemi Természetrajzi Szövetség évkönyvében megjelentette. Az I. világháborúban kikerült a keleti frontra Galíciába, ahol hadifogságba esett. Hét évi hadifogság alatt Szibériában kezdett meteorológiával foglalkozni. 1922-ben hazakerülve meteorológus lett. Magaslégköri kutatásai során szoros kapcsolatba került a repüléssel. Javaslata alapján a kormány a Nemzetközi Ellenőrző Bizottsághoz, illetve a Nagykövetek Tanácsához fordult megfelelő repülőgépek beszerzésének engedélyezésére magaslégkör kutatás céljára. Ez egyben pilótaképzésre is alkalmat adott. Érdeme, hogy megszervezte a repülő-meteorológiai szolgálatot, megteremtette a hazai repülésmeteorológiai szakirodalmat és azt európai színvonalra emelte. Felállította a balatoni és dunai viharjelző szolgálatot. 1941-ben műszaki szakszolgálatos repülőezredesi kinevezést kapott. A II. világháború után mint polgári alkalmazott az Orsz. Meteorológiai Intézet osztály-, majd főosztályvezetőjeként szervezte a polgári légiforgalom meteorológiai szolgálatát. Évekig a Magy. Meteorológiai Társaság elnöke volt. – F. m. Légkörtan (Bp., 1940); Légkörtan repülők számára (Bp., 1941); Repülési meteorológia (Bp., 1955).– Irod. Doktor H. A. emlékkönyv (Bp., 1985).

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT