Hild József

Full text search

Hild József (Pest, 1789. dec. 8.Pest, 1867. márc. 6.): építőmester. Apja, ~ János mellett tanult, majd Ch. Moreau tanítványa volt valószínűleg Bécsben és Kismartonban is. Apja halála után átvette az ő iparát. 1816-ban Itáliába utazott, s mintegy három évig Milánóban, Firenzében, Nápolyban és Rómában tartózkodott. Hazatérve a legtöbbet foglalkoztatott pesti építőmester lett. Pesten több mint 900 építkezése volt, s ezek közül több száz ma is áll. Klasszicista stílusa nagymértékben hozzájárult a reformkori Pest egész arculatának kialakításához. Külön kiemelhetők a mai Roosevelt téren emelt épületei, köztük a II. világháború után lebontott Lloyd-palota, a pesti Kereskedők Háza. Utóbb, 1860 körül stílusa a romantikus historizmus felé fordult. Munkájának nagy része magánmegbízásból adódott (Gross-ház József tér 1. sz.; Károlyi–Trattner-ház: Petőfi S. u. 3.; Derra-ház: József Attila u. és Október 6. u. sarok; Tänzer-ház: Akadémia u. és Arany János u. sarok; Marczibányi-ház Zrinyi u. és Október 6. u. sarok stb.). Vidéki kastélyai, hűvösvölgyi nyaralóvillái (Teleki-kastély Gyömrőn; a Hild-villa, Budakeszi út 38.; Csendilla, Budakeszi út 73. stb.) nemes ízlésű, művészi alkotások. Fő művei mégis a rá maradt vagy rá bízott nagyméretű egyházi építkezések voltak. Legjelentősebb ezek között a Páckh János által félbehagyott esztergomi főszékesegyház áttervezése és megépítése (1840-től). Legegyénibb az egri székesegyház (1830–1837). Az azóta többször is átépített ceglédi ref. templom szintén az ő alkotása volt, s az ő tervei szerint kezdték építeni a bp.-i Bazilikát is. – Irod. Rados Jenő: H. J. Pest nagy építőjének életműve (Bp., 1958); Major Máté: Nagy magyar építészek. H. J. (Építésügyi Szle, 1959 3. sz.)

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT