Gombocz Zoltán
Gombocz Zoltán (Sopron, 1877. jún. 18. – Bp., 1935– máj. 1.): nyelvtudós, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1905, r. 1922, ig. 1933). ~ Endre botanikus bátyja. Tanulmányait 1895-től mint az Eötvös Kollégium tagja a bp.-i egy.-en végezte. 1899-ben tett m. -francia szakból tanári vizsgát. 1900-ban bölcsészdoktorrá avatták. Több ízben járt külföldi tanulmányúton, 1899-ben Párizsban Rousselot-nál a kísérleti fonetika módszereit tanulmányozta, 1903–04-ben Lipcsében, Párizsban, Finno.-ban és Svédo.-ban végzett fonetikai kutatásokat. 1906-ban a bp.-i egyen az általános fonetikából magántanárrá képesítették. 1908–10-ben ugyanitt a francia nyelvészeti órákat látta el. 1914-től a kolozsvári egy.-en az ural-altáji összehasonlító nyelvészet, 1921-től a bp.-i egy.-en a m. nyelvtudomány tanára, 1927-től az Eötvös Kollégium ig.-ja. 1927–28-ban a berlini egy.-en adott elő mint vendégtanár. 1933-tól az MTA I. osztályának elnöke. Melich Jánossal együtt szerk. a Magyar etymológiai szótárt, amelyért az MTA nagyjutalmát nyerték el (1921), szerk.-je volt a Nyelvtudományi Közlemények, a Magyar Nyelv c. szaklapoknak. Igen széles látókörű, nagy tehetségű tudós. Tanszéke és Eötvös kollégiumi tevékenysége szellemi gócpont volt, pedagógiai működése és személyes hatása, irányító szerepe kiindulópontjául szolgált egy köréje csoportosuló fiatal tudós nemzedéknek. Munkásságának iránya a m. nyelvtudomány egész területére kiterjedt, mindvégig érdeklődéssel foglalkozott a kísérleti fonetikával, majd a leíró és történeti hangtannal. Egy.-i oktatómunkájából alakult ki m. történeti nyelvtana; ennek egy része egyetemi előadásai nyomán, jegyzet formájában jelent meg. – F. m. A jelenkori nyelvészet alapelvei (Bp., 1898); A vogul nyelv idegen elemei (Bp., 1898); Adalékok az obi–ugor nyelvek szókészletének eredetéhez (Bp., 1902); Nyelvtörténet és lélektan (Bp., 1903); Az altáji nyelvek hangtörténetéhez (Bp., 1905); Honfoglalás előtti török jövevényszavaink (Bp., 1908); A magyar hangok történetéhez (Bp., 1909); Zur ungarischen Phonetik (E. A. Mayerrel, 1909); Die bulgarisch-türkischen Lehnwörter in der ungarischen Sprache (Helsinki, 1912); Nyelvtörténeti módszertan (Bp., 1922); A magyar történeti nyelvtan vázlata. IV. Jelentéstan (Bp., 1926); Összegyűjtött művei (I–II., Bp., 1938–40); Hangtörténet (Bp., 1950); Syntaxis (Bp., 1951); Honfoglalás előtti bolgár-török jövevényszavaink (Bp., 1960). – Irod. Kosztolányi Dezső: Kortársak (Bp., 1942); G. Z. emlékezete (Bp., 1935); Kovalovszky Miklós: G. Z. (Bp., 1955); Bóka László: G. Z. (Tegnaptól máig, Bp., 1958). – Szi. Képes Géza: Egy nyelvtudós emlékezete (vers).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
