Gereblyés László

Full text search

Gereblyés László (Csákberény, 1904. márc. 30.Balatonfüred, 1968. okt. 18.): költő, műfordító, József Attila-díjas (1967). FeIsőkereskedelmi isk.-i érettségit tett Székesfehérvárott (1922). 1923–1932 között a bp.-i Magy. Ált. Takarékpénztárban volt tisztviselő. Részt vett az SZDP, a Természetbarátok Turista Egyesülete és az Alkoholellenes Munkásszövetség megmozdulásain. 1924-ben tagja lett az illegális KMP-nek, kapcsolatban állt a forradalmi írókkal. A 100% (1927-30) c. kommunista folyóirat, majd a Korunk munkatársa. 1929-ben Forrás címmel irodalmi folyóiratot indított (1930-ig), szerk. az Építők könyvtára kiadványait. Verseken kívül riportokat írt, amelyek a m. munkásszociográfia első darabjai közé tartoznak. Versei jelentek meg a Népszavában. Forradalmi hangvételű írásai miatt 1932-ben állásából elbocsátották, majd bebörtönözték. Kiszabadulása után jelent meg A döntés felé (Bp., 1932) c. riportkönyve, amelyért rendőri felügyelet alá helyezték. Az 1931–1933 között megjelenő Társadalmi Szemlében is megjelentek riportjai. Publikált Fábry Zoltán Az Út c. folyóiratában Góbé László és Orondi András álnéven. 1934-től fizikai munkás volt az Óbudai Pamutiparban. 1936-ban politikai tevékenysége miatt elbocsátották. Tiltakozásul írótársai Füst Milán kezdeményezésére beadvánnyal fordultak a Gyáriparosok Orsz. Szövetségéhez (GYOSZ), de eredménytelenül. Elbocsátása után munkásszociográfiákat írt a Válaszban. Írásai miatt újra rendőri felügyelet alá került. 1938-ban Párizsba utazott. Bekapcsolódott az ottani m. szellemi életbe, szerk.-je lett kommunista lapoknak. A háború kitörésekor belépett a francia hadseregbe, a Petőfi században harcolt. Részt vett a francia ellenállási mozgalomban. 1943-ban a Magy. Függetlenségi Mozgalom illegális lapjának, a Magyar Szemlének munkatársa, majd szerk.-je. 1945 nyarán tért haza Mo.-ra. A Szabadság c. napilap belső munkatársa lett. 1946–49-ben a Nagyvilág főszerk.-je s a Magyar-Francia Társaság kéthetenként megjelenő lapját szerk. A társaság megszűnte után 1949-től a Kulturális Kapcsolatok Intézetében dolgozott, majd a Magy. Írók Szövetsége külügyi osztályának lett a vezetője. 1956 okt.-e után az irodalmi élet jelentős személyisége. 1957–59-ben a Nagyvilág szerk.-je, a Magy. PEN Club főtitkára. 1959-től 1962-ig a párizsi Magy. Intézetet igazgatta. 1962 után újra itthon dolgozott a Nagyvilág szerkesztőségében. Kitűnő műfordító volt, elsősorban a francia irodalom terén volt otthonos. Lefordította Gaucheron A lyoni selyemszövők c. művét, melyből Kozma József írt oratóriumot. A művet 1962-ben mutatták be Bp.-en. – M. Testvéreim (versek Bp., 1925); Versek (Bp., 1930); A textilipar dolgozói (irodalmi szociográfia, Bp., 1937); Nehogy engedj! (versek, Bp., 1937); Árnyék az időben (versek Bp., 1946); Biztató (versek Bp., 1947); Fölfelé (versek, Bp., 1955); Mindhalálig (versek, Bp., 1958); Így volt. Szociográfíai jegyzetek a 30-as évekből (Bp., 1959); Volt, van, lesz (versek, Bp., 1960); Túl a határon (versek, Bp., 1963); Versek mozgóképre (Bp. 1966); Láncolat (versek, Bp., 1968); Új Bolond Istók (válogatott versek, Bp., 1969); Ezerarcú világ (összegyűjtött verses műfordítások, Bp., 1971); Párizsi elégia. Magyar költők és képzőművészek Franciaországról (válogatott költemények G. L. gyűjtéséből, Bp., 1974). – Irod. Illyés Gyula: A döntés felé. G. L. németországi riportkönyve (Nyugat, 1933); Bálint György: Ne hogy engedj! G. L. versei (Nyugat, 1937); Illés László: A forradalmár hite (Élet és Irod., 1964. aug. 29.); Fodor József: G. L. (az Új Bolond Istók c. kötet bevezetése, Bp., 1966); Fodor József: G. L. halálára (Élet és Irod., 1968. 43. sz.); Komját Irén–Pécsi Anna: A szabadság vándorai. A magyar antifasiszták Franciao.-ban, 1934–44 (Bp., 1973); Tamás Aladár: A 100% (Bp., 1977); B. J.: G. L.-ra emlékezünk (Kritika, 1979. 3. sz.); Kéry László: G. L -ra emlékezve (Nagyvilág, 1979. 3. sz.); Elbert János: Vázlatsorok G. L.-ról (Élet és Irod., 1979. 12. sz.); M. Pásztor József: Egy élet tanúsága (Magy. Hírlap, 1979. márc. 30.). – Szi. Dalos György: Visszahívó (vers, Élet és Irod., 1968. 43. sz.).

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages