Gál Sándor

Full text search

Gál Sándor (Hódmezővásárhely, 1898. jún. 23.Kunszentmiklós, 1979. aug. 18.): festő, grafikus, rajzpedagógus. A bp.-i Képzőműv. Főisk.-n Csók István, Réti István, Edvi Illés Aladár irányítása mellett folytatott művészeti tanulmányokat, majd Varga Nándor Lajos grafikus műhelyében is képezte magát. Tanulmányúton járt Ausztriában, Franciao.-ban és Olaszo.-ban. 1924-ben Csongrádon rajzpedagógusként helyezkedett el, 1927-től a kunszentmiklósi gimn. rajztanáraként működött nyugdíjazásáig. A rajzoktatásról több cikke jelent meg a Rajztanítás c. szaklapban. Festőként több csoportos kiállításnak volt állandó résztvevője (az alföldi művészek Tavaszi Tárlata Szolnokon, 1967; Téli Tárlat Kecskeméten, 1971; Bács-Kiskun megye képzőművészeinek kiállítása az Ernst Múz.-ban, 1972). Gyűjteményes kiállítást 1924-ben Hódmezővásárhelyen, 1926-ban Csongrádon, 1938-ban és 1943-ban Bp.-en rendezett. 1945 utáni egyéni kiállításai: Taskertes (1963); Kiskunhalas, Tornyai János Múz. (Marosán László szobrásszal, 1967); Kecskemét, Katona József Múz. (1973). Művészetét az alföldi iskola határozta meg. A posztimpresszionista hagyományok tömör, expresszív-konstruktív képi látásmóddal, többnyire komor színtartással és líraisággal párosulnak. Motívumai is a környezet, a vidéki, paraszti élet megfigyeléseiből kerültek vásznaira. Jellegzetes művei: Este a Kútnál (olaj); Hazafelé (olaj); Putri (tus, 1969); Parasztpár (tus, 1969). – Irod. P. Sz. T. Művészéletrajzok (Bp., 1985); Sümegi György: A 75 éves Gál Sándor kiállításáról (Rajztanítás, 1973. 4. sz.).

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT