Gábor Áron

Full text search

Gábor Áron (Bereck, 1814. nov. 24.Uzon, 1849. júl. 2.): tüzér őrnagy, az önálló székely tüzérség megteremtője és főparancsnoka. Székely határőr fia. A középisk. elvégzése után katonai szolgálatra vonult be. Előbb a 2. székely ezrednél, majd 1840-től az 5. pesti tüzérezrednél szolgált. A Bombardier Corpsnál való további szolgálatára irányuló kérését nem teljesítették, ezért leszerelt, de 1842-ben öccse helyett újra jelentkezett a tüzérségnél. A továbbképzésre vonatkozó tervei azonban most sem váltak valóra, így 1846-ben végleg leszerelt. Szüleinél Berecken élt. Amikor 1848. nov. 28-án a sepsiszentgyörgyi székely gyűlés megbízta a lőszergyártás és hadfelszerelés megszervezésével, Hermányban, Kézdivásárhelyen, Szentkeresztbányán szinte minden anyagi alap nélkül a fegyvereket gyártó telepek sorát teremtette meg. Az 1848. nov. 29-i hidvégi csatában ~ két hatfontos bronzágyúja jelentősen hozzájárult a császári csapatokkal szemben kivívott győzelemhez. Néhány hónap alatt 70 ágyút öntetett; jelentős volt az általa megszervezett lőszer- és puskaporgyártás is. Kossuth – érdemei elismeréséül – őrnagyi rangban az önálló székely tüzérség főparancsnokává nevezte ki. Nem sokkal ezután az uzoni csatatéren, ágyúgolyótól találva életét vesztette. – Irod. G. A. az ágyúöntő székely (Bp., 1921); Kovács László: G. Á. Egy hős arcvonásai (Kolozsvár, 1943); Fabinyi József: A szabadságharc tüzérsége (Honvéd, 1948. 2–3. sz.); Imreh István: Adatok G. A. életrajzához (Kolozsvár, 1957); Pap János: G. Á. rézágyúja (Technika, 1964). – Szi. G. Á. rézágyúja (népdal); Czibor János: G. Á. (filmregény, Bp., 1950); Dégh Linda: A szabadságharc népköltészete (Bp., 1952); Salamon Sándor: G. Á. (r. Bukarest, 1957).

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT