Dohnányi Ernő

Full text search

Dohnányi Ernő (Pozsony, 1877, júl. 27.New York, 1960. febr. 9.): zongoraművész, zeneszerző, karmester és zongorapedagógus. Apja: ~ Frigyes, gimnáziumi tanár, művelt muzsikus. Pozsonyban már kora gyermekségétől fogva tanult zenét, 1894-től a bp.-i Zeneak.-n Thomán Istvántól zongorát, Koessler Jánostól zeneszerzést tanult. Főisk.-i tanulmányait három év alatt bevégezte. Mint zeneszerző már ez időben feltűnt külföldön is, mint zongoraművész 1899-ben indult el sikerekkel teli pályáján. Ennek főbb állomásai 1905-ig hazai szereplésein kívül: Berlin, USA, Skandinávia, Orosz-, Olasz- és Franciao., 1905-től Berlinben a Zeneművészeti Főisk. zongoratanára. Ezek az évek jelentik alkotóművészetének a beérését. Hazájától elszakadva nem lett részese annak a zenei áramlatnak, amelynek során elsősorban Bartók és Kodály keze alatt megszületett a népzenén alaputó új m. zenei stílus. Zenéje a klasszikus német, főképpen a brahmsi örökségből táplálkozott. 1916-ban, miután visszatért Bp.-re, a Zeneak. zongoratanára, 1919-ben ig.-ja lett. A Tanácsköztársaság alatt a zenei direktórium szaktanácsadójaként működött. 1920-ban megvált a Zeneak.-tól, tevékenysége a karmesterség felé irányult. Mint a bp.-i Filmharmóniai Társaság elnökkarnagya, több európai turnén (Olasz-, Francia-, Németo., Anglia) vezényelte a társaság zenekarát. Ebben a minőségben vezényelte 1923-ban a székesfőváros fennállásának 50. évfordulóján tartott hangversenyt, amelyen Ünnepi nyitánya mellett Kodály Psalmus Hungaricusa és Bartók Táncszvitje került bemutatásra. 1925–27 között több ízben utazott az USA-ba, és ott mint zongoraművész, tanár, komponista és karmester tevékenykedett. 1928-ban visszakerült a bp.-i Zeneművészeti Főisk.-ra, és 1943-ig a zeneszerzés és zongoraosztályok professzora, 1934-ben pedig az intézet főzeneig.-fává nevezték ki. A II. világháború végén Ausztriába emigrált, még későbben (1948) Argentínába, ahol a tucumani zeneak. elnöke lett. Végül 1949-ben Floridában (USA) telepedett le. Aktivitása még ezekben a késői években sem lankadt, az egy, mesterisk. ját vezette, közben Amerika-szerte turnézott mint pianista. ~ századunk legnagyobb előadóművész egyéniségei közé tartozik. Egyedülállóan finom formáló készsége, tévedhetetlen zenei ízlése elsősorban Schubert, Schumann és Brahms műveinek interpretálásában csúcsosodott ki, de érvényesült a zeneirodalomnak szinte valamennyi stíluskörében, beleértve a kortárs m. szerzőket, Bartókot és Kodályt is. Mint zeneszerző a századforduló késő romantikus művésznemzedékéből nőtt fel, romantikus ihletettségét élete végéig megőrizte. Ellentétben Bartókkal és Kodállyal, a m. népzene sosem vált anyanyelvévé. – M. e-moll zongoraverseny (Op. S. 1897); Passacaglia (Op. 6. zongorára); A-dur vonósnégyes (Op. 7.); Szerenád vonóstrióra (Op. 10.); d-moll szimfónia (Op. 9., 1902); Winterreigen (Op. 13. zongorára); Humoresken (Op. 17. zongorára); Pierrette fátyola (pantomim, 1910); Tante Simone (opera, Drezda, 1912; magyarul: Simona néni, Debrecen, 1918); Variationen über ein Kinderlied (Op. 25.); Zongorás-kvintett esz-moll (Op. 26. 1914); Ruralia Hungarica (zongorára, átirat zenekarra, ill. hegedű-zongorára); Variációk magyar témára (Op. 29. zongorára, 1916); A vajda tornya (opera, Bp., 1922); A tenor (opera, Bp., 1929); Mise a szegedi templomszentelés alkalmára (1930); Zongorás-szextett C-dur (Op. 37. 1935): Six piano pièces (1945); b-moll zongoraverseny (1946); II. szimfónia (1948); II. hegedűverseny (1949); Stabat mater (1953). – Irod. Papp Viktor: D. E. (Bp., 1927); Zenei Szemle D. száma (1927. 9–10. sz.); Marion U. Rueth: The Tallahassee Years of E. von D. (Tallahassee, 1962).

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages