Burián István, gróf

Full text search

Burián István, gróf (Stomfa, 1851. jan. 16.Bécs, 1922. okt. 20.): diplomata, politikus, miniszter. A konzuli ak. elvégzése után Alexandriában, Bukarestben, Belgrádban és Szófiában teljesített diplomáciai szolgálatot. 1882-86 között moszkvai főkonzul. 1887-95 között szófiai, 1896-ban stuttgarti, 1897-től athéni követ. 1903-12 között közös pénzügyminiszter. Kezdeményezte Bosznia és Hercegovina 1908-ban foganatosított annektálását. 1913. jún. 10-től 1915. jan. 13-ig Tisza István kormányában az uralkodó személye körüli miniszter, ebben a minőségében a m. miniszterelnök külpolitikai informátora. Főrendiházi tag. A második Balkán-háború előtt a Bulgáriával való szövetség megerősítését, a háború után az Oroszo.-gal való ellentétek tárgyalások útján való tisztázását sürgette. Az 1914. évi szarajevói válság alkalmával közvetítő szerepet játszott a gr. Berchtold közös külügyminiszter és Tisza István között felmerült ellentét kiegyenlítésében. 1915 jan.-jában az olasz kérdésben tanúsított hajthatatlan magatartásának eredményeként közös külügyminiszteri kinevezést kapott. Mint a Monarchia külpolitikájának felelős vezetője diplomáciai tekintetben meglehetősen passzív magatartást tanúsított és a problémák megoldását kizárólag a harcterek eredményeitől tette függővé. 1916 elején kidolgozta a Monarchia hadicél-programját, amelyben nagyszabású annexiókat helyezett kilátásba, de az év végén már békeajánlattal fordult az antanthoz. 1916. dec.-ében az új uralkodó, IV. Károly lemondatta és közös pénzügyminiszterré nevezte ki. 1918. ápr.-tól okt.-éig újra közös külügyminiszter; ismételt békepróbálkozásai eredménytelenek maradtak. – M. Drei Jahre. Aus der Zeit meiner Amtsführung im Kriege (Emlékiratok, Bécs, 1913). – Irod. Diószegi István: A ballplatzi palota utolsó gazdája (Kortárs, 1966. 1. sz.).

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT