Boldizsár István

Full text search

Boldizsár István (Orosháza, 1897. júl. 29.Bp., 1984. nov. 20.): festő. 1917-ben Lyka Károly ajánlásával felvették a Képzőműv. Főisk.-ra Réti István növendékének. Az ő ajánlására 1918-19-ben Nagybányán Thorma Jánosnál tanult a művésztelepen, megismerkedett és barátságot kötött Szőnyi Istvánnal, Kecskeméten Iványi Grünwald Bélával; 1920-1937 között Nagybányán festett. 1921-24-ben a Müncheni Akad.-t és a Hoffmann Szabadiskolát látogatta, Rómában, Párizsban járt tanulmányúton, 1925-ben végleg Bp.-re költözött. Első gyűjteményes kiállítása 1926-ban az Ernst Múz.-ban volt tanárával, Iványi Grünwalddal; részt vett 1928-ban rézkarcaival és nyolc olajfestményével a római, grafikáival 1930-ban a velencei nemzetközi kiállításon, 1932-ben festette az Iványi Grünwald-portrét, ezzel megindult portréfestői pályafutása; 1945-ig elismert portré- és tájfestő volt. 1941-1948 között a Képzőművészeti Főisk.-a tanított, ahonnan 1948-ban betegségére hivatkozva saját kérelmére nyugdíjba ment. Kezdetben nagybányai tanulmányai révén az impresszionizmus útján haladt, később realisztikus előadásmódja érzékletes színekkel, felragyogó színfoltokkal, egyéni technikai kiérleltséggel gazdagodott. Az 1950-es évektől kezdve Mo. festői tájainak (D-Alföld, Balaton) felfedezésével tájképfestészete színekben erőteljesen megújult. – F. m. Pajtás Ödön portréja (1952, MNG); Szőnyi István arcmása (1951, MNG); Kisfaludi Strobl Zsigmond arcképe (1961, MNG); A Lilaruhás nő 100 éves (1954), A 92 éves Kunffy festés közben (1961). Képeit, rézkarcait hazai és külföldi múz.-ok őrzik. Szülővárosa emlékmúzeumában 78 rézkarca és 36 nagyméretű olajfestménye található. – Irod. Centhon István: Katalógus-előszó B. I. Csók Galéria-beli kiállításához (1960); Telepy Katalin: B. I. 70 éves (Művészet, 1967. 5. sz.); Telepy Katalin: Katalógus-előszó az Orosházán rendezett kiállításhoz (1974); Bodnár Éva: B. I. (Bp., 1981).

 

 

Fizessen elő kedvezményesen Arcanum Digitális Tudománytár szolgáltatásunkra!