Zádor

Full text search

Zádor János, esztergomi kanonok, egyházi iró, szül. Kátlócon (Nyitra) 1831 nov. 6., meghalt Esztergomban 1887 dec. 30. Tanult Léván, Érsekújváron, Esztergomban és Nagyszombatban. A teologiát a bécsi egyetemen végezte. Pappá szentelték 1854 dec. 7. Káplán volt Balassa-Gyarmaton. 1864 jul. 27-től haláláig teologiai tanár az esztergomi papnevelő intézetben. 1867 jan. 26. teol. doktor, 1874 jul. 3. pápai kamarás, 1884 aug. 2. esztergomi canonicus scholasticus. Szerkesztette a Katolikus Lelkipásztort (1871-75) és az Új Magyar Siont (1870-86); azonkivül tevékeny irodalmi működése számtalan önálló műben, lapokban és folyóiratokban megjelent számos cikkben, értekezésben stb. nyilvánult. Önálló művei: Isten a legtisztább szeretet (Pest 1860); Szt. Péter apostol két levele (a pesti egyetem hittani kara által jutalmazott pályamunka, u. o. 1860); Gyémánt-e vagy üveg (Stolcz A. után u. o. 1860); Rabságom órái (Pellico Silvio után, u. o. 1861); Isten a valódi szeretet (u. o. 1862); A társadalom alapelvei (u. o. 1864); Harminckét májushavi szent beszéd (u. o. 1865); Máriahavi nefelejts (u. o. 1866); Árpádházi szt. Erzsébet élete (Stolc A. után, Eger 1867); Földünk nem hittani központja a mindenségnek (Pest 1868); A római katakombák (u. o. 1868); Jézus Krisztus a történelemben (Lacordaire nyomán, Esztergom 1868); Úti vázlatok Olaszországból (Eger 1869); Spanyol út (Pest 1869); IX. Pius pápa élete (Esztergom 1869); Kihez menjünk? (Stolcz A. után, Pest 1871); Földünk helyzete a mindenségben (u. o. 1871); Egyiptom (u. o. 1874); Jézus szive ájtatosságának története, mivolta, hittani alapja (Esztergom 1878); Szűz Mária szeplőtlen szivének tisztelete (u. o. 1879); A nemzeti zarándoklat Lourdesba (u. o. 1881); Syntagma Theologiae Dogm. Fundamentalis (u. o. 1882); Égi manna (Budapest 1882); Isten az én reményem (u. o. 1882, tót nyelvre ford. Osvald Rikárd); Fragmenta Sytagmatis (Esztergom 1885); Alkalmi szentbeszédek (u. o. 1886); Margit-sziget története (u. o.) és számos szent beszéd. V. ö. Walter Gyula, Z. élete (Esztergom 1888); Zelliger A., Egyházi irók csarnoka.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT