Zab

Full text search

Zab (növ., Avena L.), a pázsitfélék családjába tartozó növénynem; többnyire egy- v. kétnyáréltü fű, egy- vagy többvirágu füzérkékkel. A nem egyenlő füzérkepelyvák hártyásak; a virágpelyvák háta ormós, vége gyakran kétfogu, szálkája pödröttes; a termesztett zab fajtáinak virága szálkátlan. Vagy 50 faja (hazánkban 17) a mérsékelt égövnek inkább keleti felében terem. A legtöbbje csak gyep-növény. Ezeknek füzérkéje csupa termékeny virágokból áll és szálkás, de szálkás pelyvája nem kétfogu. A szőrösödő zab (A. pubescens L.) száraz, nem aszós réteink jó zöld takarmánya. Virágzata dúsvirágu, buja levélzetével jó zöld takarmányfű. Legeleőinken ezeken kivül még sok vad zab van. A termesztett zab virágocskái közül csak a legalsónak van térdes szálkája, néha ennek sincs. Legelterjedtebb faja a közönséges abrakzab (A. sativa L.), szerteszét ágazó dús ágbogjának füzérkéi 2-, 3-, sőt 4-viráguak; szálkája egyenes, gyakran eltörpül v. elsorvad; a virág pelyvái a szemet bezárják. Nagyon valószinü, hogy a keleti Európában és Elő-Ázsiában vadon termő héla- vagy üres zab (A. fatua L.) mívelésbeli származéka, amely ugyan rendesen térdes szálkáju és lehulló pelyváju, de néha egyenes szálkáju és zárkózó pelyváju is. Az abrakzab termelése a hideg égövben (Norvégiában a 69°30' alatt) és a hegyek havasaljai övében is érdemes, mert egész fejlődésére melegebb helyen 16, hidegen legföljebb 22 hét kell. Még irtásföldön is jól fizet. Már megmunkált szántóföldön, a vetés forgásában kapás növény, lóhere és rozs után következik; jókor kell vetni, hogy a még nyirkos földben jól meggyökeresedjék. A kötött földet alája meg kell hengerelni vagy vetés után megboronálni. A trágyázást nagyon meghálálja. Szórvavetéskor egy hektárra 2,5, sőt 4,8 hl., a sorbavetéskor 2,3, sőt 3 hl. kell, amiből a hely alkalmazhatósága szerint 12-28, sőt 80 hl.-t lehet aratni, 39-45, sőt 69. kg.-jával, azaz ötszörösen, sőt 20-szorosan is fizet. Többféle fajtája közül a féloldalra néző és kónya bugáju zászlós, török vagy keleti zab (A. orientalis Schreb.) a pelyvák lehullása vagy összezárkózása és szine szerint többféle (fehér, sárga, szürke, barnas s fekete). A pelyvátlan szemü vagy csurdézab (A. orientalis var. gymnocarpa Kcke.) virágtengelye megnyult és a füzérke pelyváiból kimagasló füzérkéje 4-6 virágu. A zászlós zab, melynek szeme a pelyvájában marad (l. Álgyümölcs), a tavaszi deret jobban elviseli, mint a csupasz szemü, csakhogy később aratható és nehezebben csépelhető ki. A nagy, bajusztalan vagy kopasz zab (A. sativa nuda Al.), meg a hazánk nyugati részében vetett kis kopasz zab (A. sativa nuda L.) még silányabb. A bugájával szétnéző kurta zabot (A. brevis Roth.) meg a borotvás zabot (A. strigosa Schreb.), melyeknek alsó, hosszu-kocsányu virága kétszálkáju, csupán északibb tájon vetik. A khínai csupasz zab (A. sativa Chinensis Fisch.) É.-Amerikának kopárabb fekvésü helyein jobban fizet, mint a többi, de Európában nem érdemes vele vesződni. A zab száraz szeme 13% nitrogéntartalmu és 66% fehérjenemü vegyületeket foglal magában. A zab hazája ismeretlen. Az ókor nem termelte (a latin avena nem zab, hanem nád), azonban a régi kelták és germánok sírhantjai alatt zab gyakran található. Ugy látszik, hogy a lótenyésztő ázsiai jövevénynépek (avar, magyar) is hozták magukkal. A török nyelvekben előforduló zab név arra enged következtetni, hogy az ő kulturájukkal terjedt, nem pedig a szlávéval (melynek nyelveiben a zab neve «ovesz»). Nálunk lóabrak; csupán a tót felvidék süt lisztjéből szálkás kenyeret (árpakenyér, zabhalusa). Észak-Európa tartományaiban kását őrölnek, Belgiumban sört főznek belőle. Orvosságnak is használják. A zabnemüek fajait Janka állította össze: A venaceae Europeae (Természetrajzi füzetek, VIII. köt., 1884); többek közt a csak nálunk honos díszes zab (A. decora Ika) nevü új fajt irja le. L. még mp,Avenastrum>Avenastrum.
Betegségei.
A kedvezőtlen életviszonyok miatt a többi gabonafélékben mutatkozó betegségek a zabban, mely nem annyira igényes, kevésbbé tesznek kárt. A növényi paraziták által okozott betegségek közül leggyakoribb és legkárosabb az üszög (l. o. és Gabonaüszög); gyakori még a rozsda (l. o. és Gabonarozsda), továbbá a lisztharmat (l. o. és Gabonalisztharmat), mig az anyarozs (l. o.) ritkább.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages