Wallace

Full text search

Wallace (ejtsd: vallisz), 1. Alfréd Russel, angol természettudós, szül. Uskban (Monmoutshire) 1822 jan. 8. Előbb építész testvérének üzletében dolgozott, azután kizárólag a természettudományokra adta magát. Bates (l. o.) barátjával 1848. Braziliába utazott s 1852-ig átkutatta az Amazon és Rio Negro folyamok partvidékeit. Visszatérve Angliába, kiadta e tapasztalatairól irott művét: Traverls on the Amazon and Rio Negro (1853, új kiadás 1870) és 1854. ismét útra kelt a Szunda-szigetekre. Nyolc évig kutatott a maláji félszigeten és Új-Guinea vidékén, különös tekintettel az ottani állat- és növényvilágra. A nélkül, hogy Darwin kutatásait ismerte volna, ez években fogamzott meg agyában az evolució teoriájának eszméje, melynek alapvonalait: On the endenciest of varieties to depart indefinitely from the original type címü értekezésében irta meg, mely majdnem egyidejüleg olvastatott fel a londoni Linné-társaság 1858-iki jul. gyülésén Darwin On the tendency of species to form varieties and on the perpetuation of species and varieties by means of natural selection c. értekezésével. Gazdag entomologiai és ornitologiai gyüjteményekkel tért W. 1862. vissza Angliába. Utazásainak fő eredménye The Malay Archipelago címü munkája (2 köt., 1869). Azután megjelent még: Contributions to the theory of natural selection (1870). A következő években igen meglepte a világot azzal, hogy pártját fogta a spiritizmusnak, melynek jelenségeit tudományos alapon igyekezett bizonyítani Miracles and modern spiritualism (1875) címü művében. További munkái: On the geographical distribution of animals (2 kötet, 1876); Tropical nature (1878); Island life (1880); Land nationalization, its necessity and its aims címü könyvében a földbirtok viszonyok államsegélylyel való megváltoztatását sürgette s ezen eszme megvalósítására alakult a land Nationalization Society egyesület is, melynek W. elnöke; Darwinism, and exposition of the theory natural selection (1889); magyarul megjelent a következő műve: A gyakorlati spiritualizmus védelme, ford. Madách. Aladár (Budapest 1884). V. ö. Meyer A. B., Darwin un W. (Erlangen 1870).
2. W. Lajos, amerikai tábornok és iró, szül. Brookvilleban (Indiana) 1827 ápr. 2. Jogot végzett, azután részt vett a mexikói háboruban, szintugy a polgárháboruban, mely alatt tábornok rangjára emelkedett. 1878-81. Utah államnak volt kormányzója; 1881-85. Konstantinápolyban időzött mint követ, 1885 óta pedig Crawfordsvilleben (Indiana) él mint ügyvéd. Az utóbbi években néhány történeti művel és korrajzzal rendkivüli sikerre tett szert. Ben Hur, a tale of the Christ c. művét (1880) lefordították minden művelt nyelvre (magyarra a Szent-István-társulat megbizásából Szekrényi Lajos fordította, 2 köt., Budapest 1894); további munkái: The fair God, a tale of the conquest of Mexiko (1873); Life of Benjamin Harrison (1888); The boyhood of Christ (1888); The Prince of India (1894).
3. W. Vilmos, skót szabadsághős, szül. 1276. angol-normann lovagcsaládból, kivégeztetett 1305 aug. 23-án. 19 éves korában agyonütötte az őt sértegető angol kormányzó fiát, mire a vadonba kellett menekülnie. Maga köré gyüjtötte a száműzötteket és földönfutókat s azokkal az angol birtokokat pusztította és sarcolta. Mindig többen és többen csatlakoztak hozzá, a skót nép az ő vezetése alatt megtámadta az angolokat, sőt az előkelő skót nemesek is, köztük Bruce Róbert, Douglas Vilmos is támogatták harcaiban. 1297 szept. 11. I. Eduárd angol király seregét Stirling mellett leverte, mire a skótok őt Baliol király távolléte alatt kormányzóvá kiáltották ki. 1298 nov. 1. újra betört Angliába s jelentékeny zsákmánynyal tért vissza. Midőn azonban I. Eduárd hatalmas sereggel Skóciába tört, s skótok annyival kevésbbé tudtak ellentállni, mert meghasonlás támadt a seregben: a főnemesek nem akartak egy köznemes vezérlete alatt harcolni és igy 1299 jul. 22. Eduárd a skótokat Falkirk mellett leverte. W. Franciaországba szökött, honnan azonban nemsokára visszatért és hősiesen folytatta a harcot, mig végre árulás folytán az angolok kezébe jutott, kik felségárulás címén kegyetlen kínok között Tower Hillban kivégezték. Emléke azonban most is él a skót nép énekeiben. V. ö. Watson, W. the Scottish hero (London 1861); Paterson, The hero of Scotland (új kiad. 1864).

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT