Wagner,

Full text search

Wagner, 1. János, orvos, szül. Komáromban 1811 jul. 18., megh. 1889 jan. 2. Orvosi tanulmányait a bécsi egyetemen végezte, hol 1835. nyerte el oklevelét. Ugyanazon évben mint gyakorló orvos telepedett le Pesten. 1837. a királyi orvosegyesület alapításában részt vett, 1846-ban annak elnöke lett és mint ilyen 16 éven át működött. Amikor 1848. az egyetemen az eddigi latin nyelv helyett a magyar előadási nyelv hozatott be, az általános kór- és gyógyszertani tanszék helyettesítésével bizatott meg. ugyanakkor typhus exanthemicus járvány uralkodván, a központi egyetem kórházzá alakíttatott át, melynek vezetésével őt bizták meg. Rendes tanár 1861. lett és pedig a sebészek számára rendelt belklinikai tanszékre neveztetett ki; Sauer halála után 1864. pedig ennek tanszékét kapta meg. 1868. a közegészségügyi tanács rendes tagja, 1873. pedig királyi tanácsos lett. 1885. a III. osztályu vaskorona-renddel és a bécsi egyetem díszdoktori oklevelével tüntették ki. 1887. tanárságáról lemondva nyugalomba vonult. Irodalmi dolgozatai közül felemlítjük: Az idült baloldali májlobról, mint a nehéz emésztés leggyakoribb okáról (Orv. Tár 1841, II. 21. sz.); A kisdedaszályról (u. o. 1841, II. 22. sz.); Chemisch-pharmaceutische Abhandlung über magnesium und Quecksilbercyanid (Buda 1843); A hörgöcslobról (Orvosi Hetilap 18623, 4. és 5. sz.) stb.
2. W. József, festőművész, munkásságának kora az 1800-1845 közti időszakra esik. Festette a fejérvármegyei váli egyház freskóit. Arcképei közül a Dugonics Andrásé ismeretes.
3. W. Károly, Jézus-társasági atya, történetiró, szül. 1732 ápr. 11., megh. Kolozsvárott 1790 jan. 7. A társaság feloszlatása után a budai egyetemen mint a pecsét- és címertan tanára és a könyvtár őre működött, de ez állásától irigyeinek fondorkodása folytán felmentetvén, Erdélyben vonult. Nevezetes emlékgyüjteményekkel és dolgozatokkal gazdagította a magyar történeti irodalmat. Munkái: Epistolae petri de Warda (1770); Analecta Scepusii (4. köt., 1774-78); Diplomatarium comit. Sarosiensis (1780); Collectanea genealogico-historica (a kihalt nevezetes családok ismertetése, 4 rész, 1802) stb.
4. W. Sándor, hirneves festőművész, szül. Pesten 1838 márc. 16. Atyja a királyi tárnoki szék titkára volt. A gimnázium hat osztályát Pesten végezte, majd korán nagy hajlamot érezvén magában a festészet iránt, elhatározta, hogy a művészi pályára lép. Először Pesten Wéber Henriknél sajátította el a rajzolás elemeit, majd a bécsi képzőművészeti akadémiára ment, ahol másfél évig tanult Blaas, Geiger és Meyer vezetése alatt s még félévig dolgozott az akadémián kivül. Ez idő után Münchenbe utazott, melynek művészi akadémiájára Cornelius és utódja: Kaulbach neve vetett nem mindennapi fényt. W. csakhamar bejutott Piloty iskolájába; itt dolgozott aztán 1864-ig, de mindjárt kezdetben olyan buzgalommal látott tehetségének kifejtéséhez, hogy már 1859., 21 éves korában, föllépett és nevet vívott ki magának első képével: Dugovics Titusz önfeláldozásával. Nemsokára ezután a müncheni National-Museum két nagy freskójának elkészítésére nyert megbizást. W. ezt a föladatot olyan sikerrel oldotta meg, hogy Kaulbach a legnagyobb dicséretekkel halmozta el s kieszközölte, hogy művészetünket 1866. a müncheni képzőművészeti akadémiához előbb helyettes, 1869. pedig rendes tanárnak nevezték ki a technikai osztályba. Mint ilyen 1878. az u. n. Componir-Schule-ba ment át, hol a már önállólag dolgozó tanítványok leginkább a történeti festészet terén gyakorolják magukat. W. a müncheni muzeumi falfestményeken három esztendőn át (1861-64) dolgozott s mint kitünő freskó-festő hagyta el a termet. A következő évben a budapesti vigadónak festette a Mátyás diadala a cseh Holubáron című jelenetet, majd Stiglitz szentpétervári bankár számára készített egy németalföldi vadászjelenetet, szintén freskómodorban. Szenvedélye lévén az utazás, Münchenből bejárta a magyar Alföldet, Olaszországot, meglátogatta Párist s 1877. hoszszasabban időzött Spanyolországban. hazai impressziók terméke nagy festménye: A debreceni csikósok versenye s ezenkivül egy csomó kisebb genre, minő: a Nádudvari istállók, a Debreceni ménes, a Csikós lóháton s a Három grácia (három szép delelő ló) stb. Az olasz útnak gyümölcsei: a Római bikaviadal és a Római circus. A spanyol út inspirációiból született a Spanyol postakocsi és a Piccador (spanyol bikaviador). Ez úti emlékeken kivül nagyobb képei: Zápolya és Izabella búcsuja, Szent István megkereszteltetése (oltárkép Hidján, bezerédi özvegyénél), azután a Nőrablás, mely Amerikába ment, a Huszár-bravour, mely Párisba jutott, Erzsébet királyné arcképe s Attila lakomája a budapesti vigadóban. W. mint illusztrátor is európai hirnevet szerzett. Petőfi képes kiadásában nem egy képe látható; a régi római élet számos jelenetét rajzolta egy berlini vállalat számára s végre egy izmos kötetet látott el Spanyolországot és a spanyol népet ismertető pompás rajzokkal. Legutóbbi művei közül a Byron költeményét illusztráló Mazeppa keltett nagy feltünést a művész anatomiai ismereteinek gazdagságával.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages