Vág,

Full text search

Vág, a Duna balparti mellékfolyója; két fő ágból, a Fehér- és Fekete-Vágból ered. A Fehér-Vág Liptó vármegye ÉK-i szögletében, a Magas-Tátra Kriván csúcsa alatt fekvő Zöld-tóból (2016 méter) folyik ki; kisebb hegyi csermelyekkel gyarapodva magába veszi a Furkota patakot, utóbb a Mlinicát és Vázsecnél eddigi déli irányát NyDNy-ival cseréli fel; keskeny völgyben folyik Király-Lehotáig, ahol a Fekete-Vággal egyesül; hossza idáig 30 km. A Fekete-Vág Liptó vármegye DK-i szögletében, az Alacsony-Tátra Királyhegye tövében, több forrásból fakad; igen szép keskeny völgyben eleintén ÉNy., majd Ny. felé folyik; hossza mintegy 40 km. Az egyesült Vág folyó a széles liptói lapályra lépve ki, kisebb-nagyobb kanyarodásokkal egészben véve K-Ny-i irányt követ; Rózsahegynél az a hosszu szoros képződik, mely a Nagy-Fátra hegységet az árva-liptói mészkőhegységtől választja el s mely az Árva folyó felvétele után a szép kralováni szorossal a turóci termékeny lapályra nyilik; ezt É-i részében félkör alakjában keresztül szelvén, a szépségéről ismert sztrecsnói szoroson át (mely a Veterna holát a Kis-Fátrától választja el) rohamos folyással Trencsén vármegye földjére lép át; Várna és Zsolna közt szép lapályt öntöz, azután majd keskenyedő, majd szélesedő völgyben, változatos vidéken DNy-ra veszi folyását s ezt Nagy-Bittse, Vág-Beszterce, Illava és Trencsén érintésével egészben véve Vág-Újhelyig tartja meg, ahol völgye mindinkább kiszélesedik (8-10 km.) s délre fordul. Szered táján a Vág kilép a kis magyar síkságra, DK-i irányt vesz és Gutánál a Kis-Dunába ömlik, mely Vágduna néven 25 km.-rel lejebb, Komáromnál az Öreg-Dunával egyesül. A Vág hossza 375 km., forrásának torkolatától való egyenes távolsága 190 km. 90 km. hosszban gőzösökkel járható, 317 km. hosszban pedig (Liptó-Újvártól kezdve) tutajozható, de kisebb tutajok Liptó-Újváron felül is járnak és a faúsztatás ott igen jelentékeny. Vizkörnyéke 11,050 km. Esése igen nagy; a Fehér-Vág 2016 m. magasban, a Fekete-Vág mintegy 1800 m. magasan fakad; a két folyó egyesülésénél Király-Lehota mellett még 670 m. a tenger feletti magassága. Még Liptó vármegyében is jelentékeny az esése; tenger feletti magassága ugyanis Liptó-Szent-Miklósnál 576, Rózsahegynél 470, Kralovánnál 410, Ruttkánál 375, Zsolnánál 320, Nagy-Bittsénél 301, Vág-Besztercénél 276, Illavánál 241, Trencsénnél 203, Pöstyénnél 158, Szerednél 124, Gutánál 110, Komáromnál 108 m. Folyása általában véve igen rohamos, legkivált felső szakaszában, továbbá a kralováni és sztrecsnói szorosban, mely utóbbiban a Besna szkala s Margita sziklák soká rettegtették a tutajosokat. Áradásai nagyon és pusztítók, az utóbbi évtizedek szabályozásai és védművei folytán ugyan csökkentek, de még mindig igen kártékonyak. Mellékvizeinek száma igen nagy; jelentékenyebbek: jöbb felől a Hibbica (Hibbe községen alul), Béla (Liptó-Újvárnál), Szmrecsanka (Verbic mellett), Bobróci patak (Andrásfalunál), Kvacsanka (Párizsházánál), Árva (l. o., Kralovánnál), Varinka (Várna mellett), Kiszuca (Budatin mellett); ezen alul számos párhuzamos folyásu kisebb patak, minők: a Petrovszka, Styavnik, Papradni, Marikovszka, Belavoda, Zubák, Tavarszki, Vlára, Drietomica, Bossác, Klanecnika és Jablonka; említendő még a Vágba ömlő Dubovából kiszakadó Dudvág (l. o.). A baloldali mellékvizei közül jelentékenyebbek: az Ipoltica (Fekete-Vág mellett a Fekete-Vágba ömlik), Boca (Király-Lehotánál), Deménfalvi patak (Kis-Palugyán alul), Krszjanka (Szakolcs mellett), Lupcsanka (Szt.-Mihálynál), Revuca (Rózsahegynél), Lubochna (Lubochnánál), Turóc (Ruttkánál), Rajcsanka vagy Zsilinka (Zsolnán alul) és Teplicska (Teplánál); a Vág-Dunába még a Nyitra ömlik Komáromon felül.
Szabályozása.
A Vág szabályozása a földmívelés, ipar és kereskedelem érdekeit egyaránt érinti: alsó folyásában kiterjedt árterülete van, melyet rendszeres kultura részére meg kellett hódítani; bő vize és nagy esése az eleven erőnek ipari fölhasználására hivta föl az embereket; végül mint közlekedő út a tutajozás s alsó részén a hajózás szempontjából kiváló fontosságu. Ezért már régen igyekeztek a Vágot szabályozni. A XVI. sz.-ban országgyülés elé került az ügy. A XVII. sz.-ban több törvénycikk rendelkezik a Vág szabályozásáról, igy az 1659-iki LXXIV. és az 1867-iki XVI. t.-cikkek. Később 1715-ben a LXXXIX. t.-cikk a Vágnak Trencsén körüli szabályozását rendeli el.
1724. Lipótvárnál törtéik szabályozás. 1725. már a Vág hajózhatóvá tételének eszméje is fölmerül. Az 1751-iki XX. t.-cikk elrendeli, hogy Liptóvárnál történt szabályozás folytán elterelt Vág a régi medrébe visszatereltessék. 1765. és 1766. Mária Terézia rendeletéből Liptó, Árva, Turóc és Trencsén vármegyékben történt nagyobb szabályozás. 1755. Szalóki Nepomuki János készített e célból tervet. De aztán szüneteltek a munkálatok egy századon át. A jelen század hetvenes éveiben a Vág-szabályozás céljaira külön mérnöki hivatalt állítottak föl, mely részletes fölvételeket és terveket dolgozott ki, de ezekből alig került kivitel alá valami. Később az alsó szakasz ármentesítése érdekében megalakult a vágbalparti ármentesítő társulat; majd hivatalból megalakították a vágjobbparti ármentesítő társulatot; ily módon mintegy 215,000 h. földet vontak ki az árvizek elöntései alól. Újabban a Vág alsó részének hajózhatóvá tételére és a viz eleven erejének ipari célokra való kihasználása tekintetében folynak műszaki fölvételek és tervezések.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages