Vadász-csapatok

Full text search

Vadász-csapatok (ném. Jägertruppe; franc.: chasseurs), a gyalogságnak különös alakzata, melynek keletkezése oly időből ered, mikor a kézi lövőfegyverek még nem birtak azon találási biztossággal mint manapság és mikor a gyalogságnak tömege sem a terep felhasználásában, sem a lövőfegyver használatában nem volt annyira kiképezve, mint ezt manapság minden harcképes gyalogságtól általában követelik. A vadászokat ez okból mindig könnyü gyalogságnak tekintették, melynek, ellentétben a nehéz gyalogsággal, a csatározás (szétszórt harcmód) volt a fő feladata, mig az utóbbinak csak zárt tömegekben kellett fellépnie. Az osztrák-magyar hadseregben a vadászcsapat jelenleg 4 tiroli császári vadászezredből és 26 önálló tábori vadász-zászlóaljból áll. A király nevét viselő 4 tiroli vadászezred tagozódik: az ezredtörzsre, 16 tábori zászlóaljra, továbbá 4 pótzászlóaljra. A tábori zászlóaljak 4-4 tábori századból, a pótzászlóaljak 3-3 pótszázadból állanak. A tábori zászlóaljak 1-32-ig folyószámokkal jelöltetnek, melyek közül a 3., 14., 15., 18., 26. és 27. már nem áll fenn 1893 óta. Mozgósítás esetén a pótzászlóaljak 2 törzs-századot állítanak fel. Minden zászlóalj a zászlóaljtözsből, 4 tábori századból, továbbá 1 pótszázadból áll, mely utóbbi békében keretlétszámon van. A tiroli vadászezredek és pótzászlóaljkereteiknek parancsnokságai Innsbruckban, Bozenban, Brixenben és Trientben vannak elhelyezve. Haditáskalőszerül minden ismétlő puskával felszerelt harcos 100, az altisztek 40 tölténynyel láttatnak el. A forgópisztolylyal felszerelt altisztek 30 db. forgópisztolytölténynyel láttatnak el.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT