Udvar,
Udvar, épületszárnyaktól körülfogott kisebb tér, mely az ide szolgáló lakosztályokat világítja és az azokhoz való jutást közvetíti. A magyar egy és ugyanazon néven hivja a különféle célokat szolgáló U.-okat is; alig egy-két esetben tesz kivételt, mint p. a baromfi-U.-nál és a gazdasági U.-nál. Az u. n. világító U. vagy lég-U. egész kicsiny U., mely mellékhelyiségek (éléskamrák, árnyékszékek, fürdőszobák stb.) világítására és szellőztetésére szolgál.
U., udvartartás, fejedelmek, fejedelmi személyek állandó környezete, a magas állásuknak megfelelő fényes háztartással kapcsolatosan. Minden időben találkozunk ezzel, ugy a patriárkiákban, teokráciákban, mint az abszolut és alkotmányos monárkiákban. Sőt a köztársaságokban is az államfőt fénynyel veszik körül, amint különösen az arisztokratikus szervezetüekben láthatjuk, Genovában, Velencében stb. Abban az időben, amidőn az állam összes hatalmának a monárka a letéteményese és az állam hatalmi köre egészen összeesik a monárka személyes uralkodói jogaival: U.-ának tagjai jelentkeznek természetes segédeiül, akik nevében és megbizásából az őtet megillető kormányzati jogokat gyakorolják. Igy az udvari szolgálat és az állami közszolgálat összevegyül, idővel több U.-i tisztség, országos méltóság lesz, valamint általában nagy tekintélyhez, fontos tiszteleti és reális jogokhoz jut. Az u. lesz az ország kormányzatának központja, v, mint mondják az államnak magva. De később az állami élet közjogi természetének kidomborodásával és az alkotmányosság kifejlődésével, elválik az U.-i szolgálat a közszolgálattól; az előbbi a fejedelmi személyt, az utóbbi az államot szolgálja. Azért is a közszolgálat szabályai országos törvényekben és rendeletekben nyernek kifejezést és a hivatali pragmatika a kinevezést, fizetést, elbocsátást, nyugdíjat illetőleg az U.-i tisztviselőkre nem terjed ki; ezek a fejedelemnek közvetetlenebbül alárendelvék, külön szolgálati, fegyelmi szabályok alatt állanak. A mondottól eltérést csak azokban az államokban találunk, amelyeknek szervezete a fokozatos fejlődés útján inkább megmaradt, igy tehát Magyarországon is, ahol az U.-i főtisztségekkel még némely közjogok összekapcsolvák.
Az ausztriai császári és tényleg mai nap a magyar királyi U. belső és külső U.-ra oszlik. A belső U.-t nagy hivatali főosztály v. törzs alkotja: 1. a főudvarmesteri hivatal, élén a főudvarmesterrel, alatta állanak a címernökök, udvari könyvvitel, udvari orvosok; itt említendők, mint külön udvari szolgálatok, a főkonyhamester, ezüstfőszertárnok, főpálcamester, fővadászmester, főszertartásmester; ide tartozik az udvari építkezések igazgatósága, az udvari könyvtár, pénztár és a kápolna, valamint a budai várkapitányság; 2. a főkamarási hivatal, élén a főkamarással, alatta állanak az udvari kamarások, a habsburg-lotaiai házi kincstár és felügyel az uralkodóház tulajdonát képező kastélyokra, valamint gyüjteményekre; 3. a főudvarnagyi hivatal, élén a főudvarnagygyal, hozzá tartozik az udvari furirok és a szolgálati személyzet felügyelete, valamint igazságszolgáltatási hatósága is van, a királyi család nem uralkodó tagjait illetőleg, a személyes keresetekre és a peren kivüli jogcselekvényekre, mely jogát az ide beosztott bécsi főtörvényszék négy birájának közreműködésével gyakorolja; 4. a főlovászmesteri hivatal, élén a főlovászmesterrel, alatta állanak az udvari istállók, ménesek és lovardák. A belső U.-hoz tartoznak még a testőrség (arciere, m. kir. nemes testőrség és drabant-testőrség), a főbb érdemrendek tulajdonosai, cs. és kir. kamarások, a palotahölgyek. A külső U.-hoz tartoznak a cs. és kir. asztalnokok, udvarnokok, a nemes apródok. A belső U. bizonyos kivételes jogállást is élvez, mely nálunk inkább szokás és gyakorlat útján nyer elismerést, törvényeink csak újabban tartalmaznak némely ide vonatkozó intézkedéseket. Igy a községi törvény (1866. XXII.) és a Budapest főváros rendezéséről szóló (1872. XXXVI., 1893. XXXIII.) kimondja, hogy a községi hatóság nem terjed ki a király és udvarának állandó, vagy ideiglenes lakóhelyéül szolgáló épületekre; továbbá kivételes eljárás követtetik az idézésnél, végrehajtásnál (1881. LX.) stb.
A magyar királyi U.-t keletkezésében a császári udvar szintén befolyásolta, bár az sincs kizárva, hogy némely régi, vezérkori főtisztség nyert itt új életet. Udvari főtisztek kezdetben a nádorispán (vagyis udvarispán, palotaispán, comes palatii, később egyszerüen palatinus), az udvarbiró (comes curiae), később országbiró, a kincstárnok vagy tárnokmester (supremus camerarius, oklevelekben a XII. sz. közepétől találkozunk vele, később állandóan magister tavernicorum) és az udvari kancellár. Mindezek közhatalmi jogokat is gyakorolnak, a királynak kormányzati segédei, majd pedig egészen országos méltóságokká válnak. A királynak és a királynénak a mohácsi vészig külön-külön udvartartásuk volt, melyek föntartására a koronajószágok szolgáltak és a később is udvari szolgálatot teljesítő főtisztek, az ajtónálló, pohárnok, asztalnok és lovászmesterek (Verbőczy HK. I. 94.) fontos közjogokkal birtak, a királyi tanács tagjai voltak és az ország igaz bárói közé soroztattak. A mohácsi vész után a magy. kir. U. tényleg az ausztriai fejedelmi és római-német császári udvarba, mely 1804, illetve 1806 óta ausztriai császári U., olvadt, a nélkül azonban, hogy a magyar állam külön udvartartási jogát feladta volna, sőt közjogilag fentartotta, minthogy a m. kir. udvari főtisztviselők rendesen kineveztettek, habár ez állásuknak megfelelő cselekvési kört ritkán, főkép csak a koronázásnál gyakoroltak. De a királyné udvari tisztviselőit többé nem nevezték ki, csakis a veszprémi püspök viseli a királyné kancellárja címet. Az 1867. XII. t.-c., mely Magyarország viszonyát Ausztriához szabályozza, az U. költségeit nem tekinti közös ügynek, hanem Magyarországot illetőleg külön állapítja meg, mert ez «Magyarország alkotmányos önállóságával és a magyar király magas tekintélyével sokkal inkább megegyez». Sőt Magyarországnak Ausztriához való jogi viszonya egyenesen megkivánja, miután a Felség természeti személyében két külön souverain közjogi személy, az ausztriai császári és a magyar királyi találkozik össze, hogy akkor midőn a magyar király, mint ilyen, közjogi feladatainak teljesítésére udvarával jelenik meg: a magyar királyi U. főtisztviselői környezzék. Ennek felel meg az 1893 nov. 20-án kelt legfelsőbb rendelet, amely szerint «az udvar körében előforduló minden ünnepies alkalmakkor, melyek a magyar korona országait mint közjogi cselekmények érdeklik, az udvari főbb szolgálat teljesítésével kizárólag a magyar zászlós urak bizatnak meg. Igy különösen: 1. a koronázási cselekményeknél és a hozzá fűződő ünnepeknél; 2. az országgyülés megnyitásánál és berekesztésénél; 3. az 1867. XII. t.-c. értelmében a közös ügyek tárgyalására kiküldött országgyülési bizottságok fogadásánál; 4. azoknál a nemzeti ünnepélyeknél, melyek akár egyes jubiláris, akár más országos, vagy nagyobb ünnepségeknél merülnek föl; 5. a magyar szt. korona országaihoz tartozó oly egyházi és világi főtisztviselők eskü- v. fogadalomletételénél, kik az esküt, v. fogadalmat a király előtt teszik le». A m. kir. udvar főtisztviselőit l. Királyi udvartartás (X. köt. 566. old.) Legújabban pedig külön magy. kir. udvarnagyi állás is rendszeresíttetett. - Az U. költségeinek fedezése az u. n. civillistából történik, melynek nagyságát törvényhozásilag tiz-tiz évre szokás megállapítani és Magyarországot illetőleg az 1889. XXXIX. t.-c. szerint 1899 végéig 4.650,000 frtot tesz ki, amely összes a király szabad rendelkezésére áll, nem tartozik a számvevő szék ellenőrzése alá; de másrészt meg a királyné és a királyi gyermekek eltartására is szolgál, mint akiknek számára külön jövedelemforrás megjelölve nincsen. Ausztria szintén hasonló összeggel járul az U. költségeinek fedezéséhez. Végül megjegyezzük, hogy az uralkodók neje és az uralkodó családok tagjai szintén birnak U.-ral, csakhogy szűkebb keretben; ez rendszerint csak egy-két hivatali törzsből áll.
U. (Nap- és Hold-U.), a Nap és a Hold körül néha látható fényes vagy szines kör. Voltaképen csak a kisebb köröket illetik e névvel, a nagyobbakat gyűrüknek mondják. Az U.-ok fényelhajlási jelenségek, melyek akkor keletkeznek, midőn a fénysugarak a ködhólyagocskák közötti réseken átmennek. A fényforrást szürkés-kék kör veszi körül, mely belül világos fehér szinbe megy át, kivülről pedig sárga, vörös, majd más szinü körök következnek. Az ily többszinü teljesen kifejlett U. azonban a ritkaságok közé tartozik. A szines körök átmérőiből elméletileg a ködhólyagocskák méreteire lehet következtetni. Az U.-ok a Hold körül gyakoriabbak, a Nap körül amannak fényerőssége miatt nehezebben vehetők észre. A gyűrük (Hold- és Nap-gyűrük) 22° és 46° -nyi sugárral biró világos fehér körök. Elvétve szinesek és nagy ritkán más fénytani jelenségekkel kapcsolatban lépnek fel. Igy néha világos ív megy át rajta horinzontálisan s ahol a gyűrüt éri, ott keletkezik a melléknap (illetőleg mellékhold). Függélyes irányban, tehát a gyűrü legmagasabb és legalacsonyabb pontjában is, láttak melléknapot, vagyis azokon a helyeken, ahol a gyűrükkel ellentett görbültségü ívek érintkeznek. A gyűrük azáltal keletkeznek, hogy a fénysugarak a levegőben foglalt finom cirruszfelhők jégkristályain át törést szenvednek. A melléknapok magyarázatánál a törésen kivül visszaverődési jelenséget is tételeznek fel. Ha U. látszik, esős időjárást szoktak várni.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
