Udine,
Udine, 1. tartomány Olaszországban, Karintia, Görz-Gradiska, az Adriai-tenger, Velence, Treviso és Belluno közt, 6619 km2 területtel, (1881) 501,745 lak., az 1895-iki becslés szerint 532,359 lak. É-i részét hegyek takarják. A tenger közelében mocsaras, e mocsarak a Marano-melléki lagunákkal állanak összeköttetésben. Fő folyói: a Livenza (a Medunával és Monticanóval), a Tagliamento, Stella, Cormor, Aussa, továbbá a Natisone és Judrio, amelyek az Isonzóval egyesülnek. A termékeny talaj szolgáltat búzát, kukoricát, rizst, kendert, hüvelyeseket, burgonyát, gesztenyét, bort és selymet; jelentékeny az állattenyésztés (szarvasmarha, juh, kecske); kevésbbé fontos a halászat. Az ipar főbb ágai: a selyem- és pamutáru-, papiros-, fémárukészítés, bőrgyártás és az agyagipar. Járásai: Ampezzo, Cividale del Friuli, Codroipo, Gemona, Latisana, Maniago, Moggio Udinense, Palmanova, Pordenone, Sacile, San Daniele del Friuli, San Pietro al Natisone, San Vito al Tagliamento, Spilimbergo, Tarcento, Tolmezzo és U. - 2. U., az ugyanily nevü tartomány és járás, továbbá érsekség székhelye, termékeny vidéken, a Torréból kiágazó Roja-csatorna és vasutak mellett, (1881) 32,020, az 1895-iki becslés szerint 37,200 lak., jelentékeny selyemiparral, élénk len- és kenderkereskedéssel; többféle közép- és népiskolával. Épületei és műemlékei közül kiválnak: a békeistennőnek, II. Viktor Emánuelnek, Justitiának szobrai, a Garibaldi-emlék, két óriási márványszobor (Herkules és Cacus), két magas oszlop; a város közepén 1517. Giovanni Fontana által épített erősség, most kaszárnya; a román ízlésü dóm, hatszögü harangtoronynyal, belsejében Antonini gróf lovas szobrával és Bricito Zakariás érseknek Millisini által készített szobrával; a gyönyörü Campo Santo, Európa egyik legszebb sírkertje; az érseki palota, melynek belsejében az összes aquilejai patriárkáknak, az U.-i érsekeknek és püspököknek arcképei; továbbá Tiepolótól és Giovanni da Udinétől freskók láthatók; az 1457. a velencei doge-palota mintájára épített Palazzo del Municipio, amelyben el van helyezve Ajax óriási márványszobra, Pomponio Amalfio és Grassi több festménye; a Palazzo Bartolini, Friaulra vonatkozó gazdag könyvtárral; végül a városi muzeum római régiségekkel, éremgyüjteménynyel és egy kis képtárral. U. egy külső és egy belső részre oszlik, amelyeket egymástól körfalak és árkok választanak el. U., a régi Utina vagy Utinum, csak a X. sz.-ban keletkezett. 1238. Berthold aquilejai patriárka Friaul fővárosává tette. 1420. került Velenéhez. 1750. lett érseki székhelylyé. A francia uralom alatt Passariano départementnak volt székhelye. 1814. Ausztriához került. 1848. az első város volt, amely a velencei forradalom kitörésekor az osztrák őrséget elűzte. 1866. került Olaszországhoz.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
