Szabadka
Szabadka (Maria-Theresiopel, Szubotica, l. a mellékelt tervrajzot) szabad kir. város Bács-Bodrog vármegyében, az Alföldnek Szeged után legnépesebb városa, lapályos térségen épült, melynek tengerszin feletti magassága csak 114 m. A város az épületekhez csatlakozó kertek folytán rendkivül nagy kiterjedésü, emglehetősen szabályosan épült egyenes utcákkal, melyeket helyenként díszesebb épületek ékítenek, míg nagyobb része még az laföldi városok jellegét viseli. A vasúti állomástól, melynek közelében a törvényszéki palota is áll, a Kossuth-utca, Sz. legszebb utcája, a Szt.-István-térre visz, melyen a tornyos városház áll s a legszebb házak, a legélénkebb üzletek vannak. Díszesebb utcái még a Deák-utca, Wesselényi-utca, Teleki- és Szinház-tér, és nevezetesebb épületei a barátok temploma, a kéttornyu Teréz-templom, prépostlak, a Pest-szálló a szinházzal, a takarékpénztár, a gimnázium stb. Sz ugyan a vármegye legnépesebb városa, de mivel a székhely Zomborban van, a közigazgatási élet is ott összpontosul. Sz. ma királyi törvényszék, járásbiróság, ügyvédi kamara, kir. közjegyzőség, a 86-ik hadkiegészítő kerület, 6-ik honvéd gyalog- és 4-ik huszárezred, továbbá csendőrszakaszparancsnokság széke; van községi főgimnáziuma, állami tanítónőképző intézete, polgári leányiskolája, városi zenedéje, két takarékpénztára s két hitelszövetkezete, az osztrák-magyar bank fiókja, adóhivatala és pénzügyőrbiztosi állomása; továbbá vasút, posta-, táviróhivatal, telefonállomás (városi villamos és interurbán hálózat) és postatakarékpénztár. Itt a következő lapok jelennek meg: Szabadka és Vidéke (V. évfolyam); Szabadkai közlöny (XXII. évfolyam); Bácskai ellenőr (XIX. évfolyam); Szabadság (XV. évfolyam); Szabadkai Hirlap (XII. évfolyam); Népszava (V. évfolyam) és Achilles testgyak. versenylap (XIII. évfolyam). Lakóinak száma gyorsan emelkedik; 1850. még csak 48,126 volt, 1869. már 56,323, 1881-ben 61,367 és 1890-ben 72,737-re emelkedett (kivülük 789 katona); lakosai közt an jelenleg 38,327 magyar, 1898 német, 476 tót és 31,824 szerb (bunyevác); hitfelekezet szerint 66,635 római kat., 2480 görög keleti, 249 ág. evang., 665 helvét és 2540 izraelita. Lakói általában igen vagyonosak, de gazdagságuk érzetében igen büszkék. Fő foglalkozásuk a földmívelés, szőllő-, gyümölcstermesztés (hites a szercsika-alma és sárga barack), ló- és marhatenyésztés; forgalma és kereskedelme is élénk, de ipara jelentéktelen. Óriási határa 95,494 ha., melynek kétharmada ma már fel van szántva, míg azelőtt a rét és legelő volt legnagyobb kiterjedésü. Maga a város is igen gazdag, amennyiben határában 25,000 ha., azonfelül a bajmoki és csantavéri határban 6000 ha. földet bir. A házak száma 10,802. Sz.-hoz számos puszta tartozik, melyek némelyikén (Sebesics, Kelebia, Verusics, Tavankút, Györgye stb.) több ezer ember él.
Szabadka város pecsétje.
Sz. helyén már az őskorban nevezetes telep volt; a magyarok történetében első ízben a tatárpusztítás után szerepelt. Nevét valószinüleg a szabad királyi jobbágyoktól nyerte, kik akkori lakói voltak. Albert király 1439. Hunyadi Jánosnak adta Sz.-t és környékét s családja kezén maradt addig, amig Corvin János enyingi Török Imrének hagyta. A török uralom alatt Sz. egészen elpusztult, s csak I. Lipót alatt kezdett ismét népesülni. Szt.-Mária név alatt 1743. kamarai mezővárossá, 1779. szabad királyi várossá lett s akkor kapta a Maria-Theresiopel nevet; a Sz. név csak 1845. lett törvényes nevévé.
)
Szabadka
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
