Rückert,
Rückert, 1. Frigyes, német költő, született Schweinfurtban 1788 máj. 16., megh. Neusessben 1866 jan. 31. Szülővárosa gimnáziumában, majd 1805 óta Würzburgban, 1808-9. Heidelbergában jogot, azután főleg filologiát tanult. 1811. a jenai egyetemen magántanár lett, csakhamar azonban elhagyta Jenát, különböző helyeken élt és aztán Stuttgartba ment s ott 1816-17. a Morgenblatt szerkesztésében vett részt. Az 1818-ik év legnagyobb részét Rómában töltötte, ahol az olasz népénekre irányította figyelmét, ugyanez év őszén Bécsbe, 1820. Koburgba ment, 1821. megnősült (elvevén Wiethaus-Fischer Lujzát, megh. 1857 jun. 26.) és 1826. az erlangeni egyetemen a keleti nyelvek tanára lett. 1849 tavaszán elhagyta tanári székét és Koburg mellett fekvő neusessi birtokára vonult, ahol költészettel és keleti tudományokkal foglalkozva élt mindhaláláig. 1890. szülővárosa emléket állíttatott neki.
Költői pályafutását R. Freimund Raimar név alatt Deutsche Gedichte c. kötetével kezdte meg (Heidelberga 1814), amely bájos szonetteit (Geharnischte Sonette) is magában foglalja. E gyüjteményhez második kötetül a Kranz der Zeit (Stuttgart 1817) járult, amelyet R. már a maga neve alatt jelentetett meg. Még előbb azonban álnéven adta ki: Napoleon. Politische Komödie in drei Stücken (u. o. 1816, a harmadik darab nem jelent meg) c. művét. Aztán jelent meg Östliche Rosen c. költeménygyüjteménye (Lipcse 1822). Szétszórt költeményei Gesammelte Gedichte (6 köt., Erlangen 1834-38, 3 köt., Frankfurt 1843) c. alatt és válogatott kiadásban is (u. o. 1846, más ízben is) megjelentek. Keleti tanulmányainak eredményei voltak: Hariri makámáinak fordítása (Die Verwandlungen des Abu Seid címen, 2. köt., Stuttgart 1826), továbbá a következő átültetések: Nal und Damajanti (Frankfurt 1828); Amrilkais, der Dichter und König (Stuttgart 1844); Hamasa, oder die ältesten arabischen Volkslieder (2 köt., u. o. 1846); a Korán kivonatos fordítása (kiadta Müller A., Frankfurt 1888). Keleti tárgyuak továbbá ezek a művei: Sieben Bücher morgenländischer Sagen und Geschichten (2 köt., Stuttgart 1837); Erbauliches und Beschauliches aus dem Morgenlande (2 köt., Berlin 1836-38); Rostem und Suhrab, eine Heldengeschichte (Erlangen 1838); Brahmanische Erzählungen (Lipcse 1839). Ezekhez csatlakoztak aztán: Die Weisheit des Brahmanen címü tankölteménye (6 köt., Lipcse 1836-1839, 12 kiad., 1. köt. 1886); Leben Jesu. Evangelienharmonie in gebundener Rede (Stuttgart és Tübinga 1839), továbbá következő drámái: Saul und David (Erlangen 1843); Herodes der Grosse (2 köt., Stuttgart 1844); Kaiser Heinrich IV. (2. köt., Frankfurt 1844) és Christofero Colombo (u. o. 1845). Utolsó műve ez volt: Ein Dutzend Kampflieder für Schleswig-Holstein von F-r. (Lipcse 1863). A költő halála után hagyatékából jelentek meg a következők: Lieder und Sprüche (Frankfurt 1866) és Aus Friedrich R.-s Nachlass (Lipcse 1867, tartalma: Theokritos-fordítások, Aristophanes Madarainak s Kalidásza Sakuntalajának fordítása); Kindertotenlieder (Frankfurt 1872, új kiadás Leid und Lied c. alatt, u. o. 1881); Száadi Bosztánjának fordítása (Lipcse 1882); Poetisches Tagebuch 1850-66 (Frankfurt 1888); Firdosis Königsbuch (Berlin 1890); Aus Sadis Diwan (kiadta Bayer, u. o. 1893): Sadis politische Gedichte (u. o. 1894). R. költői műveinek teljes kiadása (12 köt.) M.-Frankfurtban 1868-69, (újabb kiadás 1881-82) jelent meg.
2. R. Henrik, német történetiró, az előbbinek fia, szül. Koburgban 1823 febr. 14., megh. Boroszlóban 1875 szept. 11-én. 1840-44. Erlangenben, Bonnban és Berlinben végzett filologiai tanulmányai után 1845. Jenában a történet s a német régiségek tanára lett, majd pedig Boroszlóba ment át hasonló minőségben. Nevezetesebb művei: Kulturgeschichte des deutschen Volkes in der Zeit des Überganges aus dem Heidenthum in das Christenthum (u. o. 1853-54, 2 köt.); Leben des heil. Ludwig, Landgrafen von Thüringen (u. o. 1851); Geschichte der neuhochdeutschen Schriftsprache (u. o. 1875, 2 köt.). Hagyatékából Pietsch adta még ki az Entwurf einer systematischen Darstellung d. schlesischen Mundart im Mittelalter (Paderborn 1878).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
