Quekerek

Full text search

Quekerek (ang. quakers a. m. reszketők), egy keresztény felekezet neve, de követői a barátok társulatának szeretik magukat nevezni. Alapítójuk volt Fox György (l. o.). Szigoru és kegyetlen üldözés mellett is gyorsan terjedtek s ugy Nagy-Britanniában, mint Amerikában csakhamar gyökeret vertek. 200 000-nél többre sohasem emelkedett számuk, de életüknek tisztasága kétségkivül üdvös hatással volt a nagy közönségre; a háboruról s a rabszolgaságról való nézeteik széles körökben átjárták már a kereszténységet. Kiválóbb képviselőik többek közt Barclay, Fox és Penn voltak.
A Q. hitüknek inkább szellemében, mint betüiben különböznek a többi ortodox keresztényektől. Magok azt állítják, hogy hisznek a kereszténység nagy alaptényeiben, sőt lényegesen egyeznek minden más tanelveikben is. Elfogadják az apostoli hitvallást, tehát a szentháromságot is, hisznek Krisztus bűntől való megváltó munkájában, a halottak feltámadásában, a vég- és örökitéletben; sőt vallják az ó- és újtestamentom ihletett voltát és isteni tekintélyét, valamint az emberi természetnek Ádám eleste után bekövetkezett bűnös romlottságát. A fő dolog, amiben ők a többi keresztényektől különböznek: «Krisztus világossága az emberben», olyan tan, mely mint vallásos felekezetre nyomja rájok a maga sajátlagos bélyegét. Barclay tanítása szerint Krisztusnak ezen világossága megvilágította már a pogányokat is, de akik erről még mit sem tudhattak; de az a világosság már tényleg megvan, mint velük született erény, a valódi keresztényekben. Hisznek a szentléleknek munkájában, mely a Krisztusban igazán hivőket szentekké, tisztákká, igazakká teszi és kimenti bűneik szenynyéből. Amerikában 1827 körül egy Hicks Éliás nevü nagy tehetségü queker szakadást okozott a felekezetben (hicksiták), tagadván Krisztus csodaszerü fogantatásának, istenségének és megváltó munkájának tényeit, valamint a szent iratok autentikus és isteni tekintélyü voltát is. A Q.-nek körülbelül fele csatlakozott Hicks nézeteihez, mig az u. n. ortodox Q. Gurney József János norwichi hittestvérök vezetése alatt különösen a nevelés érdekeinek ápolására szentelték magukat, és több pontot feladtak felekezetük formalitásából és fegyelmi rendszeréből, ami ismét az amerikai hittestvérek között költött nagy ellenszenvet, ugy hogy Wilbur János vezetése alatt egy új szekta alakult körükben, a wilburitáké, kik a felekezet régi hagyományaihoz és sajátlagosságaihoz való merev ragaszkodásukról nevezetesek.
A belső világosságról való vezérlő tanuk értelmében ugy velekedvén, hogy a szentlélek bölcscsé teszi az embert az üdvösségre, az emberi tanultságot nem tekintik lényeges szükséges a lelkésznél és helytelenítik más egyházaknak azon szokását, hogy a benső képességre való minden tekintet nélkül képeznek egyes ifjakat a lelkészi pályára. Ezek szerint nincsenek teologiai iskoláik, hittanáraik, hittanhallgatóik. Továbbá akik mégis lelkészkednek közöttük, azokat nem fizetik ugyan, de ha az evengélium munkájában otthonuktól távol fáradoznak, a keresztény szeretet szellemében minden szükségről gondoskodnak. Az asszonyok éppen ugy végezhetik a lelkészkedés munkáját, mint a férfiak, mert Krisztusnak a lelke ő bennük is éppen oly erősen munkálkodhatik, mint ezekben. Istentiszteleteiken mélységes csöndben találkoznak és maradnak mindaddig, mig valaki azt nem hiszi közülök, hogy a szentlélek felszólalásra indítja. A keresztség és úrvacsora szakramentumait épp ugy elvetik, illetőleg csak szellemi értelemben óhajtják vétetni, mint ahogy mitsem akarnak tudni a vasárnap kivételével bizonyos napok és idők vallásosan való megtartásáról. Az eskütételt, mint amely Krisztus parancsolatával áll szerintük egyenes ellentétben, nem fogadják el; valamint ellene vannak a háboru minden alakjának is. Amit a rabszolgák felszabadítása érdekében tettek, az a modern világtörténelem könyvében igen fényes lapot alkot. Ellenzik a bálokat, a játékhelyeket, a lófuttatásokat, a szindarabok, regények, novellák és más ilyen veszedelmes könyvek olvasását.
Csakhamar szükségessé vált rájuk nézve is, hogy szigoru fegyelmi rendszerük fentarthatása végett bizonyos egyházi alkotmányt dolgozzanak ki a maguk részére. Négy fokon intézik felekezetük dolgait: 1. előkészítő gyüléseikben, melyek az egyes gyülekezetek néhány tagjából állanak; 2. havi gyüléseikben, melyek már több gyülekezet képviselőiből állanak; 3. évnegyedes gyülésekben, melyek több havi gyülés képviselőiből állván, ezeknek jenetéseit tárgyalják, s végre 4. évi gyülésekben, melyek az évnegyedes gyülések választott vagy képviseletileg megbizott tagjaiból állván, a felekezet ügyeit minden tekintetben intézik. De bár ilyenformán némileg a preszbiteri rendszert követik is, a Q., felekezetüeknek bármely tagja is megjelenhet és részt vehet az egyházi forumok tárgyalásaiban. Nagy szerepük van a nőknek a felekezet tagjai között, nevezetesen ők ügyelnek fel a saját nemükhöz tartozó szegényeknek szükségeire, a női elitéltek gondozása ő reájuk van bizva, s amennyiben a szegényeknek gondozása a felekezet egyik legszebb vonása, ennek végzése első sorban a nőkre várakozik. A Q. bőkezüsége közmondásos, ugy Amerikában, mint Nagy-Britanniában is. Számukat most az Egyesült-Államokban 40 000-re, Európában pedig (Anglia, Németorzság, Németalföld) 20 000-re becsülik.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages