Pállik

Full text search

Pállik Béla, állatfestő, szül. Nagy-Mihályon (Zemplén) 1845. Ungváron tanult. Itt már mint jó rajzoló vált ismeretessé tanulótársai között. Ungvárról pár éve mulva Pestre jött, hogy tanulmányait folytassa s ha lehet, a rajzolásban is tovább képezze magát. Landau volt a tanítója s eljárt Van der Vennehez is, kinek a hatvanas évek elején iskolája és műterme volt a Hal-téren. A hatvanas évek közepén szerencsecsillaga Waldstein gróffal, Sztáray grófné fivérével hozta össze, aki aztán több másolatot rendelt meg nála és Andrássy Gyula grófnak is bemutatta. Ez P.-ban ráismert a jövő művészére és 1867. három éves ösztöndíjat eszközölt ki a számára, hogy tanulmányait folytatni Bécsbe mehessen. Haladása az akadémián rohamos volt. Félév mulva már a mesteriskolába jutott s játszva oldotta meg a legnehezebb föladatokat. Négy évet töltött Bécsben és tanult Engerth Edénél, a történeti festészet tanáránál is, de érdeklődését folyvást csak az állat- és genrefestészet birta. Azonban még mindig csak arcképeket festett, mert szülőiról is gondoskodnia kellett, kik 1868. hozzá költöztek. Igy készítette el a királyi pár arcképét két példányban is, először Nagyvárad, majd Zágráb számára. E közben természet után készült tanulmányai is folyvást szaporodtak, mert a nyári hónapokat vagy Kendeffy Árpád boldogfalvai birtokán, vagy Waldstein János gróf várpalotai kastélyában töltötte. Később éveken át időzött a Tisza-családnál. Geszten készítette akoltanulmányait is, melyeket azután sok szerencsével használt föl állatképein. De megfestette egyúttal a kastély plafondját is, Aurora ébredését ábrázolva sok technikai ügyességgel, de Guido Reni eltagadhatatlan hatása alatt. A bécsi akadémián elért siker 1871 őszén újabb állami ösztöndíjat szerzett számára, melylyel aztán Münchenbe ment, hogy tehetségét kizárólag az állatfestészetnek szentelje. Dolgozott a Dietz iskolájában s rövid időre Piloty tanítványa lett. Münchenben készült a Delelő nyáj címü nagyobb kompoziciója, mely az 1873-iki bécsi világkiállításon általános érdeklődést keltett, érmet kapott s egy amerikai műbarátban talált vevőre. 1874. már mint ismert nevü művész tért vissza Budapestre s megfestette Birka-akol c. nagy képét, melyet Zichy Viktor gróf váltott magához s mely utoljára a Hőtel Drouotban került árverés alá, ahol 14 000 frankot fizettek érte. A hetvenes évek közepén egymásután festette Deák Ferenc, Sennyey Pál báró, Károlyi György gróf és a főispánok arcképeit, mig apró állatképei rendesen a jobb módu polgárság körében találtak vevőre. Nagyobb igényü képe ez időtájban I. Ferenc József király lovas arcképe volt, melyhez egypárszor ő felsége maga is ült Gödöllőn. Ez a kép annyira megnyerte az udvar tetszését, hogy Erzsébet királyné is megrendeléssel tüntette ki P.-ot. Számára készült legszebb állatképeinek egyike, a Telelő juhok. Most már sok megrendelése volt s nagyobb művek alkotására is gondolhatott volna, de szemei a megerőltető munkásság következtében gyengülni kezdtek s orvosai eltiltották őt a dolgozástól. Ekkor az énekesi pályán keresett kárpótlást és nagy szorgalommal kezdte művelni szép tenorhangját. Énekelt Dortmundban, Düsseldorfban, Brémában, Kölnben, Berlinben, Weimarban s a lapok nagy elismeréssel nyilatkoztak képességeiről. A nyugalom olyan hatással volt rá, hogy szemei évek mulva megerősödtek s visszatérhetett első szerelméhez, a festészethez. Düsseldorfi lakásán műtermet rendezett be s két életnagyságu birkafőt festett. A siker általános volt, P.-ot a legkiválóbb állatfestőkkel kezdték összehasonlítani. Még nagyobb hatása volt az Etetésnek, amelyet a német műbrálók valóságos mestermű gyanánt emlegettek. P. 1887 tavaszán tért vissza Magyarországba és előbb Tatán, Esterházy Miklós gróf kastélyában tartózkodott mint a várszinház és művészeti iskola igazgatója, azután pedig a fővárosba tette át lakását, hol ma is szorgalmasan dolgozik. Újabb művei közül kiválnak a Károlyi István grófot és vadásztársaságát ábrázoló nagy méretü festmény, Andrássy Gyula és Széchenyi István grófok lovas arcképei, főleg pedig a megfigyelés és jellemzés ritka erejéről tanuskodó birka-tanulmányok. P. a Ferenc József-rend lovagja s azonkivül az állami aranyérmet is megkapta 1895.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages