Palásthy-
Palásthy-család (palásti és keszihóci), igen régi hontvármegyei nemes család, mely előnevét ősi fészkétől vette. Első ismert törzse a XIII. sz. közepe táján élt P. Guze. Tagjai közül említendők: P. Bertalan és László 1644. korponai várnagyok. P. József 1601-1609. Hont vármegye alispánja. P. Pál 1627-1646. szintén ezt a tisztséget viselte és több ízben országgyülési követ is volt. P. János 1639. Vas vármegye szolgabirája. P. Miklós 1649. Hont vármegye helyettes, P. Ferenc pedig 1691. rendes alispánja volt. P. Ferenc 1653. tábornok. P. Ignác 1760. tanácsos a szepesi kamaránál. P. József 1797. hontvármegyei alispán és országgyülési követ. P. Pál (l. o.). P. Sándor (l. o.) iró.
1. P. Pál, teologiai iró, fölszentelt püspök, szül. Magyar-Izsépen (Zemplén) 1825 márc. 29. Fölvétetvén a kassai egyházmegyei növendékpapok sorába, Pesten végezte a teologiát. Pappá szentelték 1848 jun. 10. Ezután a bécsi Augustineumban hitdoktor, Sátoralja-Úhelyen káplán, később a kassai papnevelőben lelkiigazgató. 1855 febr. 22. a budapesti egyetemen az erkölcstan tanára, 1871 okt. esztergomi kanonok, 1878 jul. 1. apát, 1881 nov. 6. nyitrai főesperes, 1886 máj. 9. sareptai fölszentelt püspök. Az esztergomi bibornokérsek segédpüspöke. Irodalmi munkássága: 1864-68. szerkesztette a Religiót, amelyben és a Pázmány-füzetekben, Kat. Lelkipásztorban, Családi Lapokban stb. számos értekezést, cikket és szent beszédet közölt. Önálló művei: Theologia morum catholica (2 köt., Regensburg 1861); A polgári házasság (Pest 1868); Palásthyak (3 köt., Budapest 1890-91) stb. V. ö. Zelliger Alajos, Egyházi irók csarnoka.
2. P. Sándor, iró és hirlapiró, szül. 1842-ben, megh. 1881 un. Ifjuságában hadapród volt egy huszárezredben. Később az irodalommal kezdett foglalkozni és Szatmárt a Szamos c. lapot szerkesztette. 1872. a fővárosba jött, hol széles körü tudásával, éles tollával csakhamar előkelő szerepre tett szert a hirlapirás terén. Eleinte a haladásnál és a Delejtűnél dolgozott, majd az Ellenőrnek politikai vezércikkiórja és szini kritikusa lett. Midőn Csernátony megvált az Ellenőrtől, másfél évig P. volt e lap felelős szerkesztője. utóbb a Pesti Hirlaphoz került, melynek mindhalálig vezércikkirója volt. Munkái: Persa levelek (Montesquieu után, 1874); Őszinte szó a néphez (1875) és Mi az igazság? (1878). Lefordította Byron Childe Haroldját is, de e mű kéziratban maradt. V. ö. Pesti Hirlap 1881. évf., 161. sz.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
