Pál,

Full text search

Pál, 1. diakonus (Paulus), Warnefried fia, longobard történetiró, szül. Friaulban 730 körül, megh. állítólag 797 ápr. 13., nemes család sarja. Rachtis logobard király udvarában nevelkedett Paviában és valószinü, hogy ezután is a nevezett király utódai, Aistulf és Desiderius, majd pedig Adelperga longobard királyleány férje, Arichis udvarában, mint a királyné volt tanítója tartózkodott. Ez utóbbi számára irta 781. a Historia romana-t, mely Justinianusig terjed (legjobban Muratorinál: Rerum italicarum scriptores, I. köt.), több régi történeti krónikából készült kompiláció. Ezután belépett a monte-cassinói kolostorba, de már 781. Nagy Károly kivánságára az ő udvarába ment, ahol buzgósága és tudományossága által a frank birodalom műveltségi állapotainak emelése körül nagy érdemeket szerzett, többi között a görög nyelvet tanította, homilia-gyüjteményt (Omiliarius, több ízben kiadták) adott ki és Gesta episcoporum Mettensium (legjobb kiadás Pertznél: Monumenta Germaniae historica, II. köt.) művét irta. 787 után visszatért Monta Cassinóba, ahol a már előbb megkezdett történeti művet, tekintettel a görögök és frankok történetére, saját népe történetévé dolgozta át. E mű címe: Historia Langobardorum (először Páris 1514, legjobb kiadás a Monumenta Germaniae historica-ban és külön kiad. Hannovera 1878). Munkáját a későbbi történetirók a XV. sz.-ig sok ízben felhasználták és kiirták. P. ezenfelül számos költeményt, sírfeliratot, levelet és néhány gyakorlati teologiai iratot, ezek között a Benedek-rend szabályairól szólót stb. szerkesztett.
2. P. (servitaI, l. Sarpi.
3. Pál, tébai (remete), szent, szül. Felső-Egyiptomban 230. Tizenöt éves korában árván maradt. Az akkoron dühöngő keresztényüldözés elől a pusztába menekült, mert sógora, ki még pogány volt, följelenté őt a hatóságnak. Az üldözés elmultával sem hagyta el magányát, hol egy barlangban lakott, folyton imádkozva. Meghalt 130 éves korában. Eltemette remetetársa, szt. Antal, abba a köpenybe takarva a szent testet, melyet Szt. Athanáztól kapott. A testét Manuel görög császár 1169. Konstantinápolyba hozatta, innét 1240. Velencébe került, honnan 1381. Nagy Lajos Magyarországba hozatta, s nov. 14. a budai Lőrinc-zárdába, mely a pálosok (l. o.) rendjének székhelye volt, vitetett. A pálosok rendje ugyanis szt. Pál után neveztetett el, s őt tartotta védnökének. A mohácsi vész után Trencsénbe vitetett a szent test, hol egy tűzvész alkalmával elhamvadt.
4. P., szamozatai, monarkianus (l. o.), 260 óta antiokiai püspök, annak a régi tannak a fölújításával, hogy Jézus lénegében ember, akiben az ige, mint az isten ereje megtestesült; ellene mondott az ortodox teologiának, amiért három antiokiai zsinaton, mint eretneket bevádolták, s a harmadikon (269) ki is közösítették. De azért még három évig megmaradt püspöki székében, mert Palmira királynője, Zenobia pártfogolta; mikor azonban ezt (272) Aurelianus császár legyőzte, Pált is megfosztották egyházi méltóságától. Egyes szamozatánusok még a IV. sz.-ban is voltak.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages