Owen

Full text search

Owen, 1. János, latinosan Audoenus, új-latin költő; szül. Llanarmonban (Wales) 1560 körül, megh. Londonban 1622. Tanult Winchesterben és Oxfordban, tanítói pályán működött; Martialist szerencsésen utánozván, az epigrammában nem jelentéktelen sikerekre tett szert. Epigrammáinak III. könyvét (első kiadás London 1606) sok kiadásban nyomtatták újra, legjobb a Renouard-féle (Páris 1794), melyből Jördens rendezet válogatott gyüjtést (Lipcse 1813).
2. O. Rikárd, sir, angol természetbuvár, szül. Lancasterben 1804 jul. 20., megh. Londonban 1892 dec. 16. Az edinburgi egyetemen tanult s mint sebész-orvos Londonban telepedett le, de csakhamar kizárólag a természetrajzi tudományokra s különösen az anatomiára adta magát. 1835. a College of Surgeons intézet őre lett s kidolgozta ennek katalogusát; azután az anatomia és a fiziologia tanára lett a londoni királyi intézetben, majd a természetrajzi osztály fő felügyelője a Britisch Museumban. O. igen sokat irt, különösen a Royal Society, Zoological Society és Geological Society közlönyeibe (Transactions); önálló művei közül kiemelendő: Odontography (London 1840-45); Lectures ont the comparative anatomy (u. o. 1843-46); Principles of comparative osteology (u. o. 1885); On the anatomy of vertebrates (u.o. 1866-68); Descriptive and illustrated catalogue of the fossil reptilia of South Africa (u. o. 1876); On the fossil mammals of Australia and on the extinct marsupials of England (u. o. 1877). O. a magyar tud. akadémiának is kültagja volt; fölötte Margó Tivadar tartott emlékbeszédet 1893 ápr. 30.
3. O. Róbert, angol szocialista, szül. Nowtonban (Montgomery grófság) 1771 máj. 14. megh. 1858 nov. 17. Szegény szülőktől származott, 1800. házasságra lépet egy gazdag gyáros leányával. O. nagy társadalmi és erkölcsi romlottságot talált a nép között s emberszeretete nem hagyott neki nyugtot, mig e bajon valamiképen nem segít. Rövid idő alatt sikerült is neki, p. egy iskola alapítása által nagyon szembetünő javulást idézni elő, ami aztán ara bátorította, hogy mint társadalmi reformátor lépjen fel s gyülekezésekkel és értekezésekkel terjeszsze a maga eszméit. Azon alapgondolatból indulva ki, hogy az egyes ember nem lehet felelős azért az erkölcsi állapotért, amelyben van, mert a körülmények folytán lesz olyanná, amilyen s igy a társadalmi és vallási viszonyok átalakítás útján az egyes embernek tökéletesen új, az eddigitől teljesen eltérő alapra fektetett nevelését követelte. A házasság helyére lépjen a szabadon választott rokonság, a család helyére a gyülekezet. A vallásnak nincs létjogosultsága. Nézetei miatt a papságtól sokszor és erősen megtámadtatva, Észak-Amerikába ment ki 1823., hol Indiana államban kommunisztikus gyülekezetet alapított, de amely 1826. feloszlott. 1827. visszatért Angolországba, de nevének korábbi jelentőségét többé visszaszerezni nem tudta s meglehetősen elfeledve halt meg. Fő műve: The book of the new morel world (London 1850)- Életét megirták Booth A. J. (1869, Trübner kiadása), továbbá Sargent, Robert Owen and kis social philosphy (London 1860).

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages