Oszkuláció

Full text search

Oszkuláció (lat.). Legyen K és K1 két geometriai alak (vonal v. felület), amelyekben a P pont közös. Hogy ha a K1 alak minden a P pont szomszédságában fekvő Q1 pontjának megfelelőleg a K alakzat oly Q pontját tudjuk megjelölni, hogy midőn Q1 minden határon tul közel jut P-hez, a QQ1 távolság n + 1-ső rendü végtelen kicsinynyé válik, azt mondjuk, hogy a K és K1 alakok a P pontban érintik egymást és hogy ez az érintés n-ed rendü. Hogy a két alak között valamely pontban n-ed rendü érintkezés jöhessen létre, azoknak bizonyos feltételeket kell kielégíteniök. Ha a K és K1 alakokat az analitikai geometria módszere szerint egyenletek segítségével jellemezzük, e feltételeket is egyenletek alakjában nyerhetjük, amelyeket amaz egyenletekből levezethetünk. Ha már mostan a K alakot megadott koefficienseket tartalmazó egyenlet v. esetleg egyenletek jellemzik, mig a K1 alak egyenletében v. esetleges egyenleteiben bizonyos paraméterek fordulnak elő, amelyeknek száma megegyezi ama feltételek számával, amelyeknek ki kell elégíttetniük, hogyha K és K1 érintése valamely pontban n-ed rendü, akkor azokat a paramétereket ugy határozhatjuk meg, hogy a K1 alatt a K alakot bizonyos meghatározott P pontban érintse és hogy ez az érintés n-ed rendü legyen. Az ilyen módon meghatározott K1 alakról azt mondjuk, hogy a K alakot a P pontban oszkulálja. Ilyen értelemben minden görbe bármely pontjának megfelelőleg meghatározhatunk oly kört, amelynek érintése a görbével ama pontban 2-od rendü; e kör a görbe ama pontjához tartozó oszkuláló kör. A térgörbék minden pontjához tartozik egy oszkuláló sík (simuló sík) és egy oszkuláló gömb; az elsőnek érintése a görbével az illető pontban másodrendü, a másodiké pedig harmadrendü.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages