Ohm
Ohm György Simon, német fizikus és matematikus, szül. Erlangenben 1787 márc. 16., megh. Münchenben 1854 jul. 7. 1817. a kölni gimnáziumban a matematika és fizika tanára volt. 1828-32. a berlini hadi iskolában tanított, 1833. pedig a nürnbergi műegyetemre hivták igazgatóul, majd 1849. a müncheni egyetemen a fizika rendkivüli, 1852. pedig rendes tanárává lett. Első műve 1817. jelent meg, címe pedig Grundlinien zu einer zweckmässigen Behandlung der Geometrie als höheren Bildungsmittels (Erlangen 1817) volt. Ezután a galvánlánccal kezdett foglalkozni és erről néhány értekezést közölt, nevezetesen: Vorläufige Anzeige des Gesetzes, nach welchem Metalle die Contact-Elektricität leiten (Schweigg. Journ. XLIV. és Pogg. Ann. IV. 1825); Bestimmung dieses Gesetzes, nebst einem Entwurfe zu einer Theoried. Voltaischen Apparates (Schweigg. XLVI. 1826); Theorie der elektroskopischen Erscheinungen der Säule (Pogg. Ann. VI. VII. 1826). E munkálatok után kutatásait matematikai elméletbe öntötte Diegelvanische Kette mathematisch bearbeitet c. művében. 1837. Pouillet a francia akadémiának két művet adott át, mely Ohm művének alapjain készült. Ez által a tudományos külföld figyelme a német tudós felé fordult, ugy hogy a sokat megvitatott mű a Taylor és Scientific Mémoris II. kötetében jelent meg, angol fordításban, a Royal Society pedig az ünnepelt tudóst a Copley-Medailleval ajándékozta meg és kültagjai sorába választotta. 1830. Ohm működését még irányban a hangtan terén, folytatta. 1843. már meg is jelent egy dolgozat, mely a tudósnak e téren kivitt sikereit foglalta magába és melynek címe: Ueber die Definition des Tons und die Theorie der Sirene und ähnlicher tonbildender Vorrichtungen (Pogg. Ann. LIX. köt. 513. old.). 1849. Beiträge zur Molecularphysik (Nürnberg) c. műve jelent meg, mely által a tudós több kötetből álló nagy művet kezdett meg. Művét azonban nem fejezte be; második kötete, mely Dynamik der Körpergebilde címet visel, csak kéziratban van meg, a harmadikat és negyediket pedig, melyek a tulajdonképeni fizikai vizsgáaltokat foglalták volna magokban, Ohm meg sem irta. 1852. jelent meg Erklärung aller in einaxigen Krystallplatten zwischen geradlinig polarisirtem Lichte wahrnehmbaren Interferenz-Erscheinungen (Denkdschr. d. Münch. Ak., VII. köt., 1. és 2. rész) c. munkája. Müncheni egyetemi előadásait Grundzüge der Physik (Nürnberg 1854) c. művében irta le.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
