Odessza
Odessza, járási székhely és kikötőváros Herzon (ettől 146 km.-nyire) orosz kormányzóságban, az É. sz. 46° 28' és a K. h. 30° 45' alatt, a 35 km2 területü O.-i öböl és vasút mellett, (1892) 345,000 lak., akik közt 21,697-en nem orosz alattvalók, 112,235 izraelita. Újabban néhány iparág benne nagy jelentőségüvé lett, ilyenek: a malomipar, amelyet 14 gőzmalom képvisel, köztük az egyik (1893) 800,000 rubel értékü lisztet exportál, a makaroni-, keményítő-, a pezsgőbor-, a sör-(4), az ásványviz- (10), a gyufa- (10), a gép- (6), tégla-, kötél-, dohány-, papir- és bőrgyártás, a cukorfinomjtás, a vasöntés (12 gyár), a kémiai ipar, jutaszövés és faggyukészítés. Iparánál azonban jelentékenyebb a kereskedelme; a kivitel fő cikkei: a liszt és gabona, első sorbana búza, továbbá épületfa, gyapju, olajos magvak, szesz, cukor, állatok és állati termékek; a bevitelé. te- pamut, gyarmatáruk, szén, gépek, kémiai és másféle eparcikkek. Kereskedelmi forgalma tőképen tengeri; ezért is kikötőjének építésére, javítására és kiegészítésére nagy összegeket fordítottak és fordítanak. Kikötője 140 ha.; egyes részei: a vesztegzárkikötő (23,2 ha.) a külföldi hajók részére; az új kikötő (18,1 ha.) a Platonov és új molo közt; a szénkikötő (13,4 ha.) az új és a hadi molo közt; a praktikus kikötő (17,4 ha.); a korona-kikötő (5,6 ha.) a hajógyárral és a petroleum-kikötő. Az egészet egy 1300 m. hosszu molo védi a hullámcsapások és gyáuötegek az ellenséges támadások ellen. A kulturális intézetek és iskolák közül a kiválóbbak: az u. n. új orosz egyetem, amelyet 1864. a Richelieu-liceumból alakítottak, fiziko-matematikai, jogi, nyelvészeti és 1894 óta orvosi fakultással, nagy könyvtárral (131,000 kötet), csillagvizsgálóval, muzeumokkal és labortoriumokkal, (1894) 75 decenssel és 399 hallgatóval; a papnevelő, a 2 kereskedelmi, továbbá ipar-, rajz- és zeneiskola; történelmi és régészeti, természettudományi, szépművészeti társulat, orvos-, jogász- és gyógyszerészegyesület; 3 szinház; bakteriologiai és Pasteur-intézet stb. O. a többi orosz várostól előnyösen különbözikés egészen euróaias külsejü. A belváros a tengerparton terüle el; körüle feküsznek a külvárosai: Dny-on a Moldavanka, Voronzovka és Melnici, Ny-on Tiraszpolszkaja Szasztava, É-on a Novoja Szlobodka és Peresszip. Fénypontja a városnak a Nikolaj-körút Richelieu herceg bronz emlékszobrával (1826-ból), amelyről 200 lépcső közvetetlenül a kikötőhöz vezet le. Ehhez csatlakoznak a város legszebb és legélénkebb utcái: a Deribasszovszkaja, riseljevszkaja, Jekaterinenszkaja stb. A fő terek: a Szobornaja, Voronzov herceg emlékével; a Katalin-tér, amelyen II. Katalin cár hatalmas szobra áll és a szinház-tér. A város parkjai: a Deribasszov-ert, a Sándor-kert, a Palais Royal ültetvényei, az új boulevard stb. A városháza előtt áll végre Puskin mellszobra. Számos temploma közül a legkiválóbb a Szbornaja vagyis a székesegyház 80 m. magas toronynyal. A profán épületek közül kiválnak a pompás város szinház (olasz renaissance-ízlésben) 1600 néző számára, a Voronzov-palota, az érseki palota, a városháza (duma), a nyilvános könyvtár görög ízlében, az egyetem stb. O. környékén a tengerpaton van Villa Langeron, Ki-, Közép- és Nagy-Fontan mindannyi tengeri fürdővel továbbá a sósviz-tartalmu Kujalnik, Chadsibej limanok szintén látogatott fürdőkkel. O.-t Chadisbej török vár helyén II. Katalin cárnő parancsára De Ribas admirális alapította 1794 szept. 2. Richelieu herceg, Langeron gróf és Voronzov herceg kormányzók alatt 1803-1853. gyorsan indult virágzásnak. 1817-59. szabad kikötő volt 1854. az angol-francia flotta sok kárt tett benne, 1877. a török hajók fogták ostromzár alá. V. ö. Kohanszkij, O. 100 év után (oroszul, Odessza 1894).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
