Obernyik

Full text search

Obernyik Károly, drámairó és elbeszélő, szül. Kömlődön (Komárom) 1815., meg. Pesten 1855 aug. Atyja ref. lelkész volt, ki azonban már 1826 végén meghalt s O. és 3 testvére nevelése szűkös viszonyok közt élő anyjukra maradt. Hajdu-Nánáson, majd anyai rokonainak támogatásával a debreceni kollégiumban végezte tanulmányait kitünő sikerrel; már akkor feltünő kedvvel tanulmányozta az antik irodalmakat, különösen a görög tragikusok műveit. 1837 elején Kölcsey Ferenc meghivására a költő unokaöcscsének Kölcsey Kálmánnak negvelését elvállalván, a Kölcsey-házhoz költözött Csekére, s élte javarészét, egészen 1850-ig, e család körében töltötte. Kölcsey társasága igen nagy hatással volt irói fejlődésére. Sokat olvasta a francia romantikusokat, főleg Hugo Viktort. Fejledzeő szépirodalmunk élénksége O.-ot a novellairás terére vonta s 1838. Az ifjak címü elbeszéléssel lépett föl Mátray Regélőjében, egyidejlüleg azonban drámai kisérletekkel is foglalkozott. Nyomósabb irói tevékenységet akkor kezdett kifejteni, mikor a 40-es évek elején Kölcsey Ádámné családjával Pestre költözött. Imseretségben volt Vahot Imrével, Czuczorral, később Petőfivel, s eljárt a szinházba. Irói hirnevét Főúr és pór c. drámájával alapította meg, mely elnyerte az akadémia 1843. évi 100 aranyas pályadíját (megjelent 1844.). Még 1844. szinre került Örökség c. drámája, melynek tárgyát a családi élet köréből merítette. E darab számos előadást ért s mindig telt ház előtt játszották. Megkisérlette erejét a vígjáték terén is, és 1845. a Nőtelen férj címü vígjátékával a nemzeti szinház 60 aranyas pályadíját elnyerte (szinre került 1846.). Drámairodalmunk fejlesztésére 1845. Vahot Imrével együtt megindította a Nemzeti Szinműtárt, melynek első füzete az ő Öröksége címü drámáját adta; e vállalat azonban nemsokára elakadt, s O.-nak még csak említett vígjátéka jelent meg benne. Még 1846. szinre került Egy kis kaland címü egy felvonásos vígjátéka, 1847-ben pedig Fiatal nagynéne címü 3 felvonásos vígjátéka, mely az előbbinél jóval gyengébb volt. Drámairói munkássága mellett folyton irt novellákat is, melyek majd minden szépirodalmi lap és almanach hasábjain terjesztették nevét. Tagja volt az u. n. tizek társulatának is, és legtovább megtartotta szavát s nem irt egy lapba sem. A szabadságharc alatt visszavonultan élt, mindössz egy napi becsü vígjátékot irt: Egy magyar kivándorlott, 2 felvonásban, melyet csak egyszer adtak elő. Növendéke Kölcsey Kálmn mint honvédhadnagy 1849. Komárom várában elhalálozvan, O. 1850. megvált a Kölcsey-háztól. Pesten kenyérkeresetből irta az Ausztriai polgári törvénykönyv rendszeres kivonatban cimü jogi munkáját, mely az abszolut korszakban keresett kézikönyv volt. Debrecenből jogtanári székre kapott meghivást, de inkább a kecskeméti ref. kollégium meghivását fogadta el a klasszika-filologiai tanszékre 1851. Itt működött aztán haláláig. A szabadságharc után folytatta novellairói munkásságát és állandó munkatársa volt a Hölgyfutár, Emléklapok, Divatcsarnok, Délibáb, Budapesit Visznag szépirodalmi közlönyöknek és egyéb albumoknak. 1850. Anya és vetélytársnő cimü új, 5 felvonásos drámával lépett föl, mely jobb művei közé tartozik, bár nem tett oly zajos hatást, mint öröksége. 1854. került szinre Khelonis címü 5 felvonásos történeti drámája. Brankovics c. szomorujátéka volt utolsó műve, melynek tárgyát a Hunyadiak korából vette. Lázas sietséggel dolgozott e művén, de az utolsó felvonás dolgozása közben elérte a halál. Befejezetlenül maradt drámáját barátja Bulyovszky Gyula egészített ki, s a mű nyertes lett a pályázaton, melyre készült. Az utolsó felvonást később a darab szinre kerültével Egressy Gábor dolgozta át, kinek Brankovics legkedveltebb szerepe volt. 1856 jun. 3. adták először, s a darab igen nagy hatást tett; legtovább is műsoron maradt O. szinművei közt, bár nem a legjelesebb. Ebben a drabban roskadt össze Egressy 1866 jul. 30., s ebből irta Erkel Ferenc hasoncímü operáját. Műveit O. K. szépirodalmi összes munkái címmel és életrajzi bevezetéssel 4 kötetben 1878-79. adta ki Ferenczy József. V. ö. Moravcsik Géza, O. K. (Egyet. Phil. Közl. 1889).

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages