Nyanza

Full text search

Nyanza (Njanza, a kelet-afrikai négerek nyelvén a. m. nagy viz), 3 nagy tó neve: ezek: 1. Viktoria-N. (Ukereve, Nyanzaja, Uganda, Uszukuma, Bahari), az É. sz. 0° 20' és a D. sz. 3°, a K. h. 31° 15' és 35° közt, 1190 m.-nyi magasban, 68.480 km2 területtel, jelentékeny mélységgel. Vize édes és sötétzöld szinü, benne Ny-on és DNy-on sok a sziget, a többi közt a Szessze-csoport, D-en pedig Ukereve, a legnagyobb. Partjainál a föld nagyobbára alacsony és hullámos, DNny-on egészen sík, csakis Ny-on a D. sz. 1°-tól D-re magas, meredek és sziklás. Legfontosabb öblei D-en a Smyth-sund, vagyis Ukumbi-öböl és É-on a Murchison- és Napoleon-öböl. Számos kisebb patakon kivül belefolyik a Kugera, vagyis Alexandra-Nilus, amelyet Baumann 1892-iki fölfedező útja óta legtöbben a Nilus forrásfolyójának tekintenek. Lefolyása a Kivira nevü Nilus (l. o.), amelynek vizmennyisége 1/3-dal több, mint a Kageráé, amit a tavat tápláló nagy esőmennyiségből magyarázhatni meg. A Viktoria-N. fölfedezője Speke (1858 aug.); Stanley térképezte le először 1875., e képet ő maga 1889., Stuhlmann 1890. és 1891., továbbá Baumann 1892., Stuhlmann 1890. és 1891., továbbá Baumann 1892. egészítette ki, de a K-i partok vonala még mindig nincs teljesen biztosan megállapítva. A D. sz. 1°-tól D-re eső partvidéke Usziba, Uszindja, Uszukuma és Sasi nevü országokkal a német hatalom körébe, az É-ra eső partvidék Uganda, Uszoga és Kavirondo országokkal az angol hatalom körébe esik. - 2. Albert-N. (Mvutan-Nzige), édes vizü, világos zöld szinü hosszukás tó K.-Afrikában az É. sz. 1° 11' és 2° 18' között 671 m.-nyi tengerszin fölötti magasságban, 3910 km2 területtel. K-i és Ny-i oldalán meredek fensíkok (1700 m. abszolut magasság fogják körül; ÉK-i és DNy-i oldalán partjai alacsonyak. Szigeteinek száma igen csekély. Az öblök a tungurui, kibirói és nzabei. DNy-i oldalán felveszi a Szemlikit vagyis Isszangót, ÉK-en pedig a Somerset-Nilust. Kifolyása a Bahr el Dsebel. Az Albert-N.-t 1864. Baker fedezte föl; 1877. Mason hajózta körül először, 1879. Emin pasa, 1876. és 1888. Stanley, 1891. Stuhlmann kutatta át részletesebben. Ny-i partjainak vidéke mind a mellett maig is ismeretlen. Az egész tó környéke az angol hatalom körébe esik; K-en Unyoro királyság, Ny-on a valeggák, lenduk és alurok földje határolja. - 3. Albert-Edward-N. (Muta-Nzige vagy Ngezi), édes vizü tó K.-Afrikában a D. sz. 0° 44' és 0° 66', a K. h. 29° 30' és 30° 30' között, 875 m.-nyi magasban, 4480 km2 területtel. A szabálytalan köralaku tavat K-en és Ny-on palakőzetekből álló fensík meredek falai fogják körül. É-on és D-en partjai alacsonyak. Legnagyobb öble É-on a Katve-öböl, amelynek közelében a belső-afrikai kereskedésre nézve fontos sós tó van. Az Albert-Edward-N.-t egy keskeny csatorna a Ruisszanga-, vagyis Kafura-tóval köti össze. A legnagyobb folyó, amely beléje torkollik, a Mfumbirro-hegységből jövő Rucsurru; kifolyása a Szemliki, vagyis Isszango, amely az Albert-N.-ba folyik. A tó fölfedezője Stanley 1876, aki É-i partvidékét járta be, mig Emin pasa és Stuhlmann 1891. a D-i és Ny-i oldalát. Nagyobb része a Kongo-államhoz tartozik, kisebb, K-i a Katve-öböllel együtt pedig az angol hatalmi körhöz. Ny-i partvidékén terül el a nagy közép-afrikai erdős vidék, É-on Usszongora, K-en Nkole és D-en Uporovo. V. ö. Stanley, Speke, Baker munkáin kivül Stuhlmann, Mit Emin Pascha ins Herz v. Afrika (Berlin 1894) és Baumann, Durch Massailand (u. o. 1894.).

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages