Nadrág,
Nadrág, már a babiloniaknál és a persáknál használatos ruhadarab volt; viselték a frigiaiak, a partusok, a szarmaták és a szkíthák is. A rómaiakat annyira meglepték a gallusok nadrágjai, hogy Gallia egyik részét nadrágosnak (Gallia Braccata) nevezték el. Rómában a N.-ot csak a késői császárok korában kezdték hordani, ellenben a galliai és germán légiókat a zord klima már jóval előbb rászorította a N. használatára; öreg és beteges emberek azonban mér előbb is viseltek N.-ot (femoralia v. feminalia), sőt életének végső éveiben maga Augustus császár is felöltötte. Adelvald longobard királyról mondják, hogy az É-i népek közt elsőnek hozta be a N. divatját, de Thorsbjergben (Jütland) még egy bronzkorszakbeli sírban találtak N.-ot. A XII. sz.-tól kezdve a N.-két részből állt; az alsó a térden felül a comb közepéig érő harisnyaszerü N. volt, mig a felső a mai úszó-N.-hoz hasonlított (Bruch v. Broche), s a kettős fűzős szíjakkal kapcsolták együvé. A XVI. sz.-beli francia N.-ok (I. Ferenc korában) még térdig sem értek, III. Henrik idejében pedig csak az ágyékot födték el. Midőn a nők a krinolint kezdték hordani, a férfiak kitömték N.-jaikat, s ez Angliában (Erzsébet) oly arányokat öltött, hogy a parlament ülőhelyeit ki kellett bővíteni; csak XIV. Lajos korában kapta a N. azon végleges alakját, mely aztán divatban is maradt mindaddig, mig a XVIII. sz. vége felé az u. n. pantalló ki nem szorította. A XV. sz.-ban kezdték viselni a plundra-N.-ot (bugyogó), melyhez a gazdagabbak töméntelen mennyiségü posztót használtak, fel. Az É-i országokban a nők is viseltek N.-ot, melyet éjszakára sem vetettek le, mint most a lapp és grönlandi asszonyok; mint alsóruha a XVI. sz.-beli krinolinokkal jött divatba, s először az olasz courtisaneok hordták, majd Franciaországban is fölkapták (IX. Károly udvarában) az olasz Medici Katalin kezdeményezésére. L. még Magyar viselet.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
