Luxemburg,

Full text search

Luxemburg, 1. független és semleges nagyhercegség, a német vámszövetség tagja Belgium, a porosz Rajna-tartomány, Lotaringia és a francia Meurthe-et-Moselle département közt, 2587 km2 területtel, (1890) 211 088, 1 km2-re 82 lak., akik közt 208 921 katolikus, 1058 evangelikus, 39 egyéb keresztény, 1009 izraelita és 61 felekezet nélküli. Felület és vizek. É-i kisebb részét, az Öslinget vagyis Eislinget az Ardennák D-i része és az Eifel takarják, amelyek különböző irányban szétágazó és meredek lejtőjü, legfölebb 560 m. magas dombsorokat alkotnak és a paleozói formációkhoz tartoznak. A déli nagyobb rész, a Gutland (mivel termékenyebb) a lotaringiai lépcsőzetes földhöz tartozik, amely itt a Taunusz és a Hunsrück közé nyomul be. L.-ot számos, halakban gazdag folyó és patak öntözi; ilyen a Sauer az Alzettetel; a Mosel határfolyó; a Sauer vizkörnyékéhez csupán a DNy-i rész nem tartozik; ennek vizét a Kim (Chiers) patak viszi le a Maasba. Az éghajlat a völgyekben enyhe; a magasabb helyeken azonban meglehetősen zord. A földmivelés a legvirágzóbb a D-i részeken; a Mosel völgyében és az alsó Sauer mellett a szőllő is megterem. É-on csak rozs- és zabföldek meg legelok vannak. L. földjéből 1243 km2 szántó, 32 km2 kert, 254 rét, 552 erdő, 11 km2 szőllő. Az évi átlagos gabonatermés 1,3 millió hl., a bortermés pedig 50 000 hl. A gyümölcstermesztés virágzó. Az állattenyésztés igen jelentékeny. 1892. volt 17 572 db ló, 93 066 szarvasmarha, 27 102 juh, 81 033 sertés és 13 436 kecske. A mezőgazdaság érdekeit képviseli 2 nagy egyesület, 1 mezőgazdasági társulat és egy állami mezőgazdasági bizottság. Kémiai kisérleti állomással egybekötött földmivesiskola Ettelbrückében van. A bányászat sok vasat szolgáltat (évenként 3-4 millió t.) a délnyugati határszéleken. Nagy kőbányák vannak a Sauer és Mosel mellett. Az országban a legvirágzóbb ipar a vasipar (nyers-vas és acél); ezenkivül vannak jelentékeny posztó-, kesztyü-, faience-, kőedény-, dohány- és papirgyárak is, továbbá műmalmok, sörgyárak és bőrcserzők. A kereskedelmi forgalom leginkább tranzitó forgalom. Az oktatásügy szolgálatában áll egy katolikus athenaeum, filozofiai kurzussal, ipar- és kereskedelmi iskola, egy gimnázium (Diekirchben), egy progimnázium (Echternachban), tanító- és tanítónőképző, földmivesiskola és 15 felsőbb meg 731 népiskola. 1881 óta fennáll az általános iskolakötelezettség.
Alkotmány és közigazgatás. Az 1867 máj. 11. londoni egyezség szerint L. az európai nagyhatalmak által semlegesnek nyilvánított nagyhercegség, amely a nassaui hercegi családban férfiágban az elsőszülöttség rendje szerint örökös. A kormány egy, állami miniszter címét viselő elnökből és 2 vagy 3 vezérigazgató címet viselő tagból áll. Az alkotmány a belgának mintájára készült. A törvényhozó testület az 1884 és 1892-iki választási törvény szerint 45 tagból áll, akiket közvetlen választás útjűn 6-6 évre választanak és akik minden év november havában gyülnek össze rendes ülésre. Az államtanács legfölebb 15 tagból áll, akiknek csak tanácsadó joguk van és akiket a nagyherceg nevez ki; ennek 7 tagjából áll a közigazgatási biróság. Közigazgatási szempontból 4 járásra (L. város, L. vidéke, Diekirch, Grevenmacher) oszlik. A hivatalos nyelv a francia és a német. Az 1894-iki budget szerint a bevételek 8 877 061, a kiadások 8 436 812 frankra rúgnak; az államadósság pedig 14,5 millióra. A törvénykezésben a Code Napoleon az irányadó. Minden kantonnak van egy-egy békebirája, L.-ban és Diekirchben van törvényszék és L.-ban azonkivül egy főtörvényszék. Az általános katonakötelezettség 1881. megszünt. A katonaság 140-170 önkéntes katonából áll 6 tiszttel, akiken kivül van 135 rendőr. V. ö. Joanne, Belgique et Grand-Duché L. (Páris 1894).
2. L., Belgium egyik tartománya, annak DK-i részében, 4418 km2 ter., (1892) 212 171, 1 km2-re 48 lak. Az Ardennák takarják; az Ourthe és Semoy a legfontosabb folyói. A lakosság 18%-a iparral (vasércbányák, kőbányák, bőr- és posztógyárak), 49% pedig mezőgazdasággal foglalkozik. A főváros Arlon (l. o.). L.-ot 1839. a londoni konferencia szakította el L. nagyhercegségtől.
3. L., azelőtt Lützelburg, az ugyanily nevü nagyhercegség fővárosa és püspöki székhely az Alzette öntözte síkságon és a mellette meredeken kiemelkedő fensíkon, (1890) 18 187 lak., bőrcserzőkkel, kesztyü-, trikó-, posztó-, dohány-, sör- és champagnei borgyártással. L. valamely hegyivárhoz hasonló felső városból, Pfaffenthal, Clausen és Grund nevü alsó városrészekből áll, amely két utóbbit sziklafal választ el egymástól. Az egykori erődítmények helyén, különösen a D-i és Ny-i oldalon parkok és új utcák keletkeztek. A 7 kat. templom közül a gót ízlésü székesegyház a legnagyobb. A nagyhercegi palotát 1893-94. egészen újra építették. A városházán francia és németalföldi festők képeiből álló gyüjteményt őriznek. Mansfeld herceg spanyol helytartó (1545-1604) pompás kastélyából és népszerü kertjeiből Clausen külvárosban csak néhány fal és két kapubejárat maradt fönn. A Vilmos-téren áll II. Vilmos király és nagyherceg lovagszobra Merciertől, a parkban Henrik németalföldi herceg első nejének, Amáliának emléke Pętretől. Ismeretes még azon búcsu, amelyet husvét utáni ötödik vasárnapon fényes körmenettel ünnepelnek meg; ezer és ezer a búcsujárók száma, akik ebben részt vesznek. L. Lucilienburhuc nevü régi vár körül lassan keletkezett. Már a X. sz.-ban megvetették alapját az első erődítményeknek, amelyeket idővel tetemesen kibővítettek. Fülöp burgundi herceg 1443. és 1543. foglalta el e várat, 1684. pedig újra hatalmukba kerítették a franciák; a ryswijki békében azonban visszaadták a spanyoloknak. 1795 jun. 7-én 8 hónapi ostrom után kénytelen volt magát a franciáknak megadni. 1815. a szövetségesek foglalták el és adták át a Németalföldek királyának. 1815-66-ig német szövetségi vár volt, amelyben a megszállás jogát a porosz király gyakorolta. 1868. a londoni konferencia határozata értelmében erődítményeinek lerombolását megkezdték. V. ö. Coster, Gesch. d. Festung L. seit ihrer Entstehung bis zum Londoner Traktat 1867 (London 1869).

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages