Lübeck,
Lübeck, 1. Oldenburg nagyhercegséghez tartozó hercegség a Keleti-tenger, Schleswig-kerület és L. város területe közt, 541 km2 területtel, (1890) 34 718 lak., Eutin, Schwartau és Ahrensböck járásokkal. Az 1851-iki alaptörvény értelmében az oldenburgi tartományi gyülésben vesz részt, a hercegség tartományi tanácsának csak tanácsadói joga van. Főváros: Eutin. A hercegség a vagriai püspökség és káptalan javaiból keletkezett és 1648. nyerte el a birodalmi közvetetlenséget és 1823 óta Oldenburghoz tartozik.
2. L., szabad birodalmi és hanza-város és a német birodalom tagja; magában foglalja L. várost, Travemündét és 5 vidéki községet, amelyek mind részben a Keleti-tenger, Poroszország, Oldenburg és Mecklenburg közt, részben mint kis enklavék Lauenburgban, Holsteinban, Oldenburgban és Mecklenburg-Strelitzben vannak, összesen 298,7 km2 területtel, (1890) 76 485 lak. Az egész területből, amelyet a Trave és mellékvizei, a Stecknitz és Wakenitz, öntöznek, 17 728 ha. szántó és kert, 2787 ha. rét, 700 ha. legelő és 4008 ha. erdő. Főtermékei: búza (2468 t.), rozs (5219 t.), zab (3217 t.), burgonya (9985 t.) és takarmány. Az állatállomány (1892) 3438 ló, 8236 szarvasmarha, 4007 juh, 7605 sertés és 1691 kecske. Az alkotmány régebben egészen arisztokratikus volt, amelyet csak 1669. sikerült a polgárságnak megdöntenie. Az érvényben levő alkotmány 1875-ből való; e szerint a szenátus és a polgárság együtt gyakorolják a legfőbb hatalmat. A szenátus 14 élethossziglan választott tagból áll; ezek közt 8 tudós (legalább 6 jogtudós) és 6 nem tudós (legalább 5 kereskedő). A szenátus elnökét annak tagjai 2-2 évre választják, aki ez idő alatt a polgármester címét viseli és aki előtt a polgárok hűségesküt tesznek. A szenátus elnöke nevezi ki a birákat, az államtisztviselők nagyobb részét, bűnügyekben ő gyakorolja a megkegyelmezés jogát, az államvagyon kezelésénél a felügyeleti jogot és a polgársággal együtt a törvényhozói hatalmat. A polgárságot 120 hat-hat évre választott tag képviseli. Ezek a maguk kebeléből 30 tagu választmányt küldenek ki, amely a szenátus javaslatairól előlegesen véleményt mond és kisebb ügyekben önállóan intézkedik. A legtöbb közigazgatási hatóság a polgárság képviselőiből áll, élükön a szenátus egy-egy tagjával. Az állam a német birodalmi szövetségtanácsba és a birodalmi gyülésbe 1-1 tagot küld. 1894. a bevételek és kiadások 4 524 378 márkára volt előirányozva; az államadósság pedig 1893. 9 322 620 márkát tesz ki.
3. L., város 15 km.-nyire a Keleti-tengertől a Trave és vasút mellett, az É. sz. 53° 52´ s a K. h. 10° 41´ alatt, (189) 63 59 lak., akik közül 36 834 a belvárosban lakik; gép- és vaspléheszközgyártással, sör-, konzerv-, számos szivar- és hajógyárral, halfüstölőkkel. Jelentékeny a kereskedelme, különösen a Keleti-tenger mellékén fekvő helyekkel, amelyeknek nagyobbjaival rendes hajóösszeköttetésben áll. Mióta a Travét kimélyítették, a nagyobb tengeri hajók a város faláig juthatnak. 1893. 2334 tengeri hajó érkezett meg 473 346 t. tartalommal, köztük 1426 gőzös 396 319 t. tartalommal. A magas tornyok, az erős kapuk a késői gót és renaissance ízlésben épült házak régi fényéről még most is tanuságot tesznek. Jelentékenyebb épületei: a piacon, amelyen egy 15 m. magas, 1873. fölállított kút van, Oroszlán Henrik, II. Adolf, I. és II. Frigyes szobraival, a városháza, amelynek legrégibb részei 1444-ből valók, az audencia-teremmel és a hadi szobával, amelyet fafaragványok ékesítenek; a városháza közelében van a 12 m. hosszu és 57 m. széles, háromhajós Mária-templom (1276-1304) a széplevélkápolnával, Overbecknek (Búcsu az Úr holttestétől), Jan Mostaert (Krisztus születése) festményével és egy firenzei mestertől való üvegfestménynyel; továbbá a székesegyház szép portaléval, Memling egy oltárképével és néhány püspök síremlékével; az Egidius-templom; a Katalin-templom, amely most muzeumi célokra szolgál; a Jakobi-templom a XV. sz.-ból való oltárszekrénynyel. A régi kapuk közül a legérdekesebb a Burgthor, amelynél 1806 nov. 6. Blücher elkeseredett küzdelmet folytatott a franciákkal. L. gazdag olyan jótékonysági intézetekben, amelyeket a polgárság érdekében alapítottak; van még a különféle nép- és középiskolákon kivül hajós- és iparosiskolája, történelmi és földrajzi társulata, műbarátok egyesülete, népkönyvtára és L.-i régi tárgyak gyüjteménye. 1143-ban a Trave mellett a vendektől szétrombolt régibb város helyén II. Holsteini Adolf a Schauenburg-családból alapította L.-et. Ez nemsokára Oroszlán Henrik birtokába ment át, akinek pártfogása mellett gyorsan emelkedett és 1226. már birodalmi szabad várossá lett; 1227. a holsteiniak szövetségében a Bornhöved mellett vívott csatában megtörte a dánoknak szárazföldi, 1234. a travemündei tengeri ütközetben pedig tengerészeti erejüket is. Virágzó kereskedelme összeköttetésbe hozta É.-Németország egyéb városaival is és igy megalakította a hanzát, amelynek a XIV. sz. óta körültekintő vezetője volt. A kalmári unió fölbomlása, a három északi hatalmasság megerősödése és a kereskedelemnek Anglia és Hollandia felé való irányítása a hanza és L. hatalmát is gyengítette. Wullenwever Jürgen megkisérlette ugyan a skandináv birodalmak fölött egy demokratikus uralom megalapítását (1531-35), de sikertelenül és igy L. ereje tovább hanyatlott. 1806 nov. 5. Blücher ide menekült, de már másnap kénytelen volt a franciák elől tovább menekülni. 1810. L.-et a francia birodalomba kebelezték be. 1813., midőn egy orosz csapat közeledésére a franciák elhagyták, ez utóbbiak ellen fegyvert fogott, amiért még ugyanazon évben keserüen kellett lakolnia és végleg 1813 dec. 5. szabadult föl. 1866 jul. 2. az északnémet szövetséghez csatlakozott.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
