Láb

Full text search

Láb (pes), testünknek az a része, mely a bokaízületen tul van, s amelylyel a talajon való mozgásainkat végezzük. Az emberi láb egyenes álláskor majdnem derékszögben illeszkedik a lábszárhoz; erőművi szerkezete kétkaru emeltyühöz hasonlít, melynek forgópontja a bokaízületben van, az erő és súly váltakozva a lábujjakra vagy a sarokra hatnak. A láb boncolástani összeállítása a következő: Csontok (l. Csont, IV. köt., 767. old., 2. hasáb). A lábon előforduló ízületek közül a legnevezetesebbek a boka- és ugró-lábtői ízület, ezek működnek leginkább járáskor (l. o.), ugráskor stb. A bokaízület képezésében a két lábszárcsont és ugrócsont vesznek részt, nagyjából egytengelyü csuklóízület, pontosabban véve görgeízület. Az ugrócsont testének oldalsó ízlapjain lenyuló bokákat erős szalagok kötik össze a szomszéd lábtőcsontokkal, nevezetesen a belső bokát a sarokcsont belső nyujtványával és az ugrócsont gumójával, az oldalsó bokát a sarokcsonttal és ugrócsonttal. Ezen szalagok a lábnak korlátolt mozgását engedik meg előre és hátrafelé a bokacsúcsokat egyesítő haránt tengely körül. Az ugrósark-sajkacsonti ízület (u. n. alsó lábízület) két ízületből áll: az ugrósarkcsonti és ugró-sarksajkacsonti ízületből; e kettőt a lábtői csatornában fekvő erős keresztszalag (lig. cruciatum) választja el egymástól. Az ízületet köröskörül erős szalagok tartják össze; különösen erős szalag van a sarokcsont belső nyujtványa és a sajkacsont gumója között. Ezen ízület tengelye rézsút áll, a sajkacsont gumójától az oldalsó bokához tartva; ennek következtében a benne végbemenő mozgások nem eredményeznek tiszta hajlítást és feszítést, hanem a hajlítás a láb oldalsó szélének sülyesztésével, a feszítés a belső szélnek sülyesztésével szövődik. A láb izmai közül a lábháton kevés van, nagyobbára a lábszárról idehaladó hosszu feszítők ínai; a saját kurta feszítő a lábtői öböl oldalán ered a sarkcsonton, gyenge ínai az ujjpercek hátaihoz mennek. Több az izom a talpon. Ezeket mindenekelőtt az erős talpi pólya takarja, melylyel a sarkcsont gumóján eredő kurta hajlító ujjizom van összenőve. A belső oldalon vannak az öregujj távolító, kurta hajlító és közelítő izmai; a kurta oldalon a kisujj távolítója és hajlítója. A talp közepén a kurta hajlító által eltakarva a lábszárról a talpra jutó hosszu hajlítók ínai következnek a giliszta-izmokkal és a sarokcsonttól a hozzáhaladó Sylvius-féle izommal (caro quadrata). A csontközti hézagokat a csontközötti izmok töltik meg. Idegek közül a láb hátán a szárkapcsi idegek folytatásait találjuk, a talpon a sípideg ágait. A szárkapcsi idegek ágai az ujjak háti oldalához mennek; a sípideg a belső boka mögött lehajlik a talpra és 2 főágra oszlik: a külső és belső talpidegre; amaz az ujjak talpi oldalához 3, emez 7 alágat küld. Verőerek közül a lábháton az elülső sípverőér folytatását találjuk, ez az első csontközötti hézag felé tart s ennek hátulsó végén a csontközötti térben lehajlik a talpra, hogy ott az oldalsó talpi verőérrel közlekedjék. A hátulsó sípverőér a belső boka mögött a talpra jut, de már előbb két ágra oszlik: a belső és külső talpi verőérre; a belső az üregujjhoz és szomszédságához halad, az oldalsó rézsút oldalfelé tartva a talpi izmok alá jut és lábközép alatt ívalakulag befelé hajlik, hogy a lábháti verőér folytatásával közlekedve a talpi verőeres ívet alkossa. A vivőerek kisérik a verőereket; azonkivül vannak bőrvivőerek, melyek a lábháti vivőeres részét alkotják; ennek belső oldalától a nagy, külső oldalától a kis rózsavivőér indul el.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages