Jacobi,

Full text search

Jacobi, 1. Frigyes Henrik, német filozofus, J. János György testvérbátyja, szül. Düsseldorfban 1743 jan. 23., megh. Münchenben 1819 márc. 10. Atyja kereskedőnek adta s ily minőségben két évet töltött Genfben, ahol a tudományokat megszerette s azért kedvetlenül ment 1762. haza, hogy atyja üzletét átvegye. Csak 1772. léphetett más (hivatalnoki) pályára. 1804. az alakulóban levő tudományos akadémia élére Münchenbe hivatott meg. Iratai közt nevezetesebbek filozofiai regényei: Woldemar (Flensburg 1779, 2 köt.) és Ed. Alwills Briefsammlung (Boroszló 1781), melyekben a külvilág megismerésének lehetőségét és az egyén jogát és kötelességét az egyetemes erkölcsi törvénynyel szemben fejtegeti; Ueber d. Lehre d. Spinoza in Briefen an Mos. Mendelssohn (u. o. 1785), melyben előadja, hogy Lessing Spinoza tanaiban hajlott; David Hume üb. d. Glauben, oder Idealismus u. Realismus (u. o. 1787), melyben Kant rendszeréről nyilatkozik; hasonló tárgyu 1801. megjelent tanulmánya: Das Unternegmen d. Kriticismus, die Vernunft zu Stande zu bringen. Fichtével és Schedinggel is külön munkálatokban foglalkozik: amazzal Sendschreiben an F. (Hamburg 1799), ezzel: Von den göttlichen Dingen (Lipcse 1811). J. a spinozzizmust az egyetlen rendszeres világnézetnek mondja, de azért nem tartja elfogadhatónak, mert a sziv szükségleteit ki nem elégíti. Művei összegyüjtve 1812-24, Lipcsében 6 köt. jelentek meg. Válogatott levelezése 2 köt. (u. o. 1825-27) Rothtól, Goethével, Bouterwekkel, Hamannal 1847, 1868. Végül Zöppritz: Aus F. H. Jacobi's Nachlass (Lipcse 1869, 2 köt.)
2. J. Hermann Móric, német fizikus, szül. Potsdamban 1801 szept. 21., megh. Szt. Pétervárt 1874 márc. 10. Königsbergben építőmester, majd Dorpatban az építészet tanára volt. E tanszéket J. 1835-től 1840-ig foglalta el. 1837. Szt. Pétervárra hivták, hol 1842. az akadémia rendkivüli, 1847. pedig rendes tagjává nevezték ki. Később valódi államtanácsos volt, nemességet kapott és a császári pénzügyminisztériumban magas hivatalt viselt. J. főképen a galvanizmus tanának és a galvanizmus praktikus célokra való alkalmazásának terén munkálkodott. Az áramnak, mint hajtóerőnek alkalmazására számos kisérletet tett; a galvanoplasztikának ő a feltalálója. Ámbár többen de la Rive számára vitatják a galvanoplasztika feltalálásának prioritását, ez joggal J.-t illeti. Midőn az orosz cárnak galvanoplasztikus éremutánzatait átnyujtotta, erről 25000 ezüstrubelt kapott jutalmul. Egy elektromagnetikus csónakot is szerkesztett, mely háromnegyed lóerővel dolgozott. Munkái közül a következő cimüeket említjük: Mémoire sur l'application de l'éléctro-magnetisme au mouvement des machines (Potsdam 1835); Die Galvanoplastik (Pétervár 1840); Über den galvanischen Funken (Bull. de Petersb. 1838); Erste Anzeige von seiner Erfindung der Galvanoplastik, 1838 Oct. 5. (u. o. 1838); Über magneto-elektrische Maschinen (u. o. 1843); Über galvanoplastische Reductionen mittelst einer magneto-elektrischen Maschine (u. o. 1847); Sur les télégraphes éléctriques (u. o. 1849); Sur la théorie des machines éléctro-magnétiques (u. o. 1851) stb.
3. J. János György, német költő, szül. Dösseldorfban 1740 szeptember 2., megh. Freiburgban (Breisgau) 1814 jan. 4., ahol 1784 óta a széptudományok professzora volt. Előbb Halleban és Halberstadtban működött. Mint költő Gleim enyelgő anakreoni verselésének befolyása alatt áll; később azonban Goethe is hatott rá, s ettől fogva mélyebb, igazabb lett. Művei: Poetische Versuche (1764); Sämmliche Werke (1770-74, 3 köt.); Theatralische Schriften (1792). 1774-76. kiadta az Iris cimü negyedévenként megjelenő folyóiratot, melybe Goethe, Lenz, Heinze stb. is dolgozott. V. ö. Rotteck, Gedächtnisrede auf J. (1814) Ittner, J. G. J. (1822); Martin, Ungedruckte Briefe von und an J. G. J. (1874).
4. J. Károly Gusztáv Jakab, német matematikus és fizikus, szül. Potsdamban 1804 dec. 10., megh. Berlinben 1851 febr. 18. Miután tanulmányxait elvégezte, 1824. a berlini egyetemen magántanárrá lett; már 1827. Königsbergbe hivták meg az egyetemre, hol matematikát adott elő. 1829. elhagyta, mivel egészségének helyreállítása végett Olaszországba kellett utaznia. Egy telet töltvén Rómában, ismét visszament Berlinbe. A tudományos akadémia már 1836. tagjai közé választotta; élete végén királyi nyugdijból élt. Tudományos működésének nagyobb része a tiszta mennyiségtan terére esik; ő ugyanis Abel hires norvég matematikussal versenyzett az elliptikus integrálik tanának kifejtésében. A fizikában is sok jelentékeny eredményt köszönhetünk J.-nak. Művei közül a következő cimüeket említjük: Fundamenta nova theoriae functionum ellipticarum (Königsberg 1829); Canon arithmeticus (u. o. 1839); Mathematische Werke (u. o. 1846-71, 3 kötetben). Halála után Clebsch adta ki Vorlesungen üver Dynamik (Berlin 1866) c. művét. Öszszegyüjtött műveit 1881-től kezdve kiadta a berlini akadémia 6 kötetben.
5. J. Károly Rudolf, a német birodalmi kincstár államtitkára, szül. Jeggauban 1828 szept 8. Jogot végezvén, először a porosz kereskedelmi minisztériumban nyert alkalmazást. 1867. már titkos kormánytanácsosi rangra emelkedett, 1874. a keresk. minisztériumban osztályfőnök, 1877. a német szabadalmi hivatal főnöke, 1879. alállamtitkár, 1881-86. elnöke a porosz központi föld-hitelintézetnek, végre 1886. a birodalmi kincstár államtitkára lett. 1881 juliusban betegsége miatt nyugalomba vonult, de 1886. visszatért a kincstári hivatalba mint államtitkár, 1888. nemesi rangot kapott, 1891. pedig a gyarmatok ügyeit intéző tanácsba hivták.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages