Izzólámpa.

Full text search

Izzólámpa. Az izzó testek fényt gerjesztenek és igy a körülöttük levő teret megvilágítják. Ezen alapszik a villamos I., melyben a villamos áram az őt vezető testet a fehér izzásig felhevíti. Ugyanis a villamos áram a vezetőn áthaladva, azt az áram erősségének és a vezető ellenállásának megfelelően felmelegíti. Ha ugyanazon áram sorba, különböző ellenállásu vezetőkön megy át, az fog közülök legjobban felmelegedni, esetleg izzásba jönni, amelyiknek legnagyobb az ellenállása. Ily nagy ellenállásu és huzamosabb, egyenletes izzásra alkalmas test a vékony szénfonal, ha az elégés ellen oxigénmentes, leghelyesebben légüres térbe van csukva. Az I.-nál a szénszálat körtealaku, légmentes, átlátszó üvegedénybe zárjuk, és végeit gondosan oly fémdróthoz forrasztjuk, mely a villamosság bevezethetése végett az üvegkörtébe beolvasztható és kivül a foglalattal összeköttetésbe hozható. Eddig ily fémdrótnak tulnyomóan platinát használnak, mert ez melegedvén, körülbelül ugy terjed ki, mint az üveg és igy leginkább vagyunk az ellen biztosítva, hogy az egyenetlen kiterjedésből kifolyólag a beolvasztási helyen az üvegkörte megrepedezzék és vele együtt a lámpa is rövid idő alatt tönkre menjen. Ujabb időben vas- és aluminiumdróttal és számos ötvözettel is tesznek kisérletet.

1. ábra.Edison-féle izzólámpa
Különös gondot kiván a szénszál készítése. Tulnyomóan növényi rostokból készítik, t. i. bambuszból, gyapotból, lenrostokból, sőt celluloseból, gelatinból és kollodiumból is. Ezen anyagokat a legváltozatosabb módon meghatározott méretü vékony szálakká alakítják, azután a kivánt patkó, csigatekercs, avagy M alakba hajlítják és ezután rétegenként szén- v. grafitpor között tégelyekbe rakják. Ezen tégelyekben légmentesen elzárva 1000-1400° C. egyenletes hőmérsékletben szenesítik. Az eképen elkészült szénszál még igen egyenetlen, miért is még homogénizálásra szorul. Ezt megelőzőleg azonban a villamos áram bevezethetése végett a vezető platindrótvégekkel látjuk el. E végből végeit szénlecsapással annyira megvastagítjuk, hogy ott izzásba nem jön és ezen végekhez csiptetik a platindrótot csőalaku végével.

2. ábra. Siemens és Halske-féle izzólámpa.
A 2 szál helyzetét üveghidacska beolvasztásával szokásos rögzíteni. Ezután a szálat villamos áram átvezetése által izzítva, szénhidrogénekben gazdag fürdőkbe mártják, az ekép meginduló elektrolitikus folyamatban hidrogén szabadul fel, mig a szén a szálra rakódik és pedig a leginkább izzó legvékonyabb helyekre a legnagyobb mennyiségben. Ezen fürdőből a szénszál már egyenletes vastagságban kerül ki és kemény rugalmas szénréteggel van körülvéve. E kész szénszálat azután az üvegkörtébe forrasztják be, mig a felső végén hozzáforrasztott üvegcsőnél fogva a levegőnek utolsó maradékát is a legpontosabb légszivattyukkal kiszivják belőle. Szivatytyuzás közben a szénszálat váltakozó irányu árammal folytonosan izzítják, hogy igy egyrészt a szénszálból minden gázat eltávolítsanak, másrészt a levegőt lehetőleg kiterjeszszék. Szokás még az oxigén lehető eltávolíthatása végett nitrogéndus gázt bocsátani az üvegkörtébe v. az oxigént foszforral elégetni. Ha a fénytünemények az elérhető hioltságot jelzik, a körtén lévő csövet leforrasztják és gondosan zárják. Az üvegkörtéken látható üvegcsúcs ezen leforrasztott cső maradéka. Az eképen elkészült lámpához alul még a fémfoglalatot gipszelik hozzá és azután megvizsgálják és besorozzák. A megvizsgálás abban áll, hogy a mintalámpával fénymérőkészüléken összemérik és a mérés eredményének megfelelő felirással ellátva, mint kész árut besorozzák.

3. ábra. Swan-izzólámpa.
Az I.-k már külső alakjukban is igen változatos elrendezést mutatnak. Igy az 1. ábra Edison-féle lámpát mutat. A fémfoglalat egy középső rézcsapból áll, mely az egyik szénszállal van összekötve, ezután a kötő gipsz jön és végül az egészet csavarmentes rézcső födi, mely a másik szénszállal áll összeköttetésben. Ha e lámpát a tartóba becsavarjuk, a külső cső az őt körülvevő köpeny utján van a vezeték egyik ágával, mig a középső csap egy lenyomott rugó révén a másik ággal összeköttetésben. A 2. ábra a Siemens- és Halske-féle elrendezést láttatja. A gipszfoglalatból 2 derékszög alatt hajlított rézpánt áll ki. Ezek mindegyike egy-egy szénszállal áll összeköttetésben. E lámpát tartójába ugy teszszük be, hogy előbb a 2 kiálló rézpántot a tartó bevágásába leeresztjük, azután derékszög alatt a lámpát megforgatjuk, miáltal az a vezeték 1-1 ágával összeköttetésben levő rugók közé ékelődik. A 3. ábra Swan-lámpát mutat. Ennél a kiérő platinadrótok karikává vannak hajlítva. Mig a tartón a vezetékkel összeköttetésben álló drótvégek horogalakuan vannak meghajlítva. A lámpa beiktatásakor annak platinadrót karikáit e horgokba beakasztjuk. A kettő között a fémes érintkezést az üvegkörtét felfelé nyomó csigarugó biztosítja. A 4. ábra a legkülönfélébb szerkezetek összeállítását mutatja. Az I. és II. lámpát szorítókkal kell huzalukra bekapcsolni. A III., VII., XIV., XV., XVIII. és XX-al jelöltek Edison-félék, a XXI., XXII., XXVI. és XXVII. Swan-féle, mig a IV., X., XI., XII., XIV. és XIX. bajonettszerüen van a lámpatartóhoz erősítve. Ezeknél ugyanis a két oldalt kiálló pecek a tartó csőszerü karimájába vágott csavarmenetben megfogódzik. A fémes érintkezést pedig a végen levő 2 rézlemez, avagy középső rézlemez és e körül lévő karikának a tartó alján levő rugókkal való érintkezése adja.

4. ábra. Különféle foglalatu izzólámpák.
Az I. fénye a legkellemesebbek közé tartozik, amiért is rövid idő alatt óriási módon terjedt el. Európában jelenleg több mint tizenkét millió darabot készítenek évente. Nálunk a Hungária I.-gyár foglalkozik az I.-k gyártásával szép eredménynyel. Lágy, kedves szinezése mellett még rendkivüli szétszórhatósága is felette alkalmassá teszi lakóhelyiségek, irodák megvilágítására. A termek diszítését is stilszerü lámpatartókkal és csillárokkal nagyban lehet emelni. Négy gyertyafénytől kezdve száz gyertyafényig különböző fokozatokban készül. Leginkább el van terjedve a 16 gyertyafényes. Gyertyafényenként 4-2 wattnyi energiát igényelnek. L. még Feszültségszabályozó.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages