Gyorssajtó
Gyorssajtó (l. a mellékelt képet), sokszorosító gép, mely ellentétben a kézi sajtóval, maga végzi a nyomásnak minden műveletét, kivévén a papírivek berakását.
KÖNYVNYOMDAI GORSSAJTÓ.
Már 1790. szabadalmat kapott az angol Nicholson Vilmos egy gyorssajtónak nevezett találmányra, mely azonban tökéletesen hasznavehetetlennek bizonyult. A feltalálás érdeme tehát a német König Frigyest illeti, ki Bauer Frigyes András segítségével 1810. készítette el az első Gy.-t. ez a gép még nagyjában hasonlított a régi kézisajtóhoz s leginkább abban különbözött tőle, hogy a festékes lapdát hengerek helyettesítették. A nagyobb javítások csak azután következtek s König megérte azt, hogy találmánya az egész világon elterjedt. König sikerei másokat is buzdítottak a kisérletezésre s ez időtől fogva egymást érték a javítások a Gy.-okon; Bacon és Donkim pedig a festékező hengerek bőranyagát cserélték föl a sokkal jobb és jelenleg is használt szirupból és enyvből összetett hengeranyaggal.
A Gy.-k szerkezete három főrészből áll: az u.n. alapból, a nyomóhengerből és a festékező műből. Az alapon, mely vizszintesen fekvő, egyenletesen sima vaslap, nyugszik a forma. Az alapot a nyomótaliga nyomásközben előre és hátra tolja s annak az utnak a közepén, amelyet ilyenkor az alaprész megtesz, van beágyazva a nyomóhenger, vasból készült, papirossal és posztóval bevont nagy henger, mely az alapra alkalmazott fogas rudba kapaszkodva, az alappal egyforma gyorsasággal mozog. A nyomóhenger és a fával borított papirkivezető-henger körül szalagok futnak végig; ezeknek az a rendeltetésük, hogy az iveket a nyomóhengerről a nyomás után elvezessék. a nyomóhenger előtt van még a festékező mű. Ennek főrésze vashengerből áll, melyre minden egyes fordulásnál egy tartányból megfelelő mennyiségü festék kerül, s ezt miután szétdörzsölődött, a festékező hengerek továbbítják a szedésre.
Midőn a Gy.-n a nyomást megkezdik, az alaprész pályájának a legelején áll. A nyomandó ivet a nyomóhenger megfelelő helyére teszik, ezt a forgó nyomóhenger kampói megfogják s az ezalatt már befestékeződött szedésre viszik, melyre a nyomóhenger által rányomatva, annak képét visszaadja. Nyomás után a vezető szalagok vezetik az ivet a gép hátulján levő u. n. kirakó asztalra. Az igy működő Gy.-k óránkint 1000-1400 nyomást tesznek s az ivnek csak egy oldalát nyomják. Nemsokára azonban megvalósították a kettős Gy.-k eszméjét. Ezeknek két nyomóhenger mellett egy alaprészük van és óránkint átlagosan 2400 ivet nyomnak. Ezen kivül az ugynevezett komplett gépeket is gyártják, amelyek az ivet az alaprész előre és hátra menetele alatt mindkét oldalán nyomják, de azt egyszersmind be is piszkítják s e hátrányuk miatt csak kevés nyomdában használtatnak. Igen fontos a nyomásnál a festékrészecskék finoman való szétdörzsölése. Mivel pedig a már leirt módon való festékeződés mellett bajos dolog az illusztrációknak tisztán és egyenletesen való nyomása, sok helyt olyan gyorssajtót használnak, amelynél a festék a formárajutás előtt vasasztalon a hengerek által finoman szétdörzsöltetik. Ilyenformán történik a festékeződés az amerikai sajtónál is (l.o.), csakhogy ezeknél az asztalt egy körben mozgó gömbölyü vaslap helyettesíti.
A Gy.-knak számos faját csinálják még a különböző gépgyárakban, de valamennyiben egyesülnek a már fölsorolt részek. Igy vannak p. lábbal hajtható gyorssajtók, két szint nyomó sajtók és körforgó gyorssajtók (rotációs gépek). Ez utóbbiak nagyobb kiadványok és hirlapok nyomására használatosak s hengerekre fektetett gömbölyü stereotiplemezekkel az u. n. végtelen papirra óránkint 16-20000 példányt nyomtatnak vele mindkét oldalon. A legelső rotációs gépet a Times nyomdájában állították föl 1865.; azóta annyira elterjedtek, hogy hazánkban is alig van napilap, melyet e azzal nyomtatnának. Említésre méltók még az iker-rotációs gépek; az ezek által óránkint nyomható példányszám megüti a 30-35000-et. Legujabban több szint nyomó körforgó gépeket készítenek. hazánkban csak a Wörner F. és Társa gépgyáros cég foglalkozik a Gy.-k különféle fajainak gyártásával és nemcsak a hazai napilapokat látja el rotációs gépekkel, de a külföldre is szállítja azokat. A kőnyomdai Gy.-k nagyjában megegyeznek a könyvnyomdaiakkal. Épp ugy mint azoknál, vannak nyomóhenger, alapzat és festékező hengerek, csakhogy ez utóbbiak ellentétben a könyvnyomdaiakkal, nem szirup és enyv összetételéből állanak, hanem bőrrel vannak bevonva. Még egy külön szerkezete is van a litográfiai gyorssajtónak: a törlőkészülék, melylyel a kő minden nyomásnál vizzel megnedvesíttetik. hogy ezáltal a festék csak a kövön levő rajzra tapadjon. Az első litográfiai Gy.-t Siegl készítette Berlinben. A fénynyomáshoz szintén Gy.-t használnak s ezek a kőnyomdai Gy.-kal csaknem azonosak.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
