Gyöngyös

Full text search

Gyöngyös, 1. rend. tanácsu város Heves vármegyében, a Gyöngyös patak jobb (s részben bal) partján s a Mátra hegység tövében. 171 m. tenger feletti magasságban. Gy. az Alföld szebb városai közé tartozik, melynek főbb utcái egészen városias szinezetüek s élénk üzleti életöknél fogva jó benyomást tesznek az idegenre. Főutcája É-ról D-re huzódik, s itt és nehány mellékutcájában vannak legszebb épületei és főbb templomai. A város épületei közül említendők a szt. ferencrendieknek a Báthory-család által épített csúcsives temploma a XIV. sz.-ból (benne Vak Bottyán sirja), a szintén csúcsives, bár átváltoztatott régi főtemplom, a Szt. Urbán temploma, melyben régebben a protestánsok is tartottak isteni tiszteletet s később a jezsuiták birtokába került, kiktől mai diszes alakját nyerte, a vármegye régi háza (most laktanya), a nagy lovaslaktanya stb. Gy. a gyöngyösi járási szolgabirói hivatal székhelye, van kir. járásbirósága, két lovassági kaszárnyája (12. huszárezred törzse és a 3. század részére), vasuti állomása, posta- és táviróhivatala, postatakarékpénztára. Tanintézetei közül említendő a községi főgimnázium (mely most államivá alakul), az áll. polg. leányiskola, alsófoku ipariskola, keresk. iskola, állami elemi iskolák és kisdedóvók. Van itt továbbá alapítványi nyilv. közkórház, tébolyda, városi szegénymenház, szegény asszonyok intézete, 2 árvaház. Közvetlenül a város Ny-i szélén van gr. Forgách-Jeszenák Alojzia kitünő timsós-vasas gyógyfürdője (20 fürdőszobával), mely a parádival egyenlő hatásu s köszvény és női bajok ellen nagy sikerrel használtatik, egyuttal szép kertjével a gyöngyösiek kedvelt kiránduló és mulatóhelyéül szolgál. Gy. még ma is, bár a vasuti fővonaltól (Budapest-Kassa) való elszigeteltsége (a Vámosgyörk-Gy.-i szárnyvonal végpontja) bénítólag hat reá, igen élénk kereskedelem és forgalom székhelye s azért ma is nagy vidék központjául tekinthető. Kereskedelmének főcikkei a gabona és bor; a gyöngyösi néven forgalomba hozott árpa külföldön vetekedik a hanna-árpával, a gyöngyösi bab mint ilyen a hamburgi piacon is jegyeztetik. Jelentékeny azonkivül a külföldre irányuló cserekereskedés. Boarit, melyek előbb rendkivüli mennyiségben és kitünő minőségben termettek, egyenesen Bordeauxba szállította; régi hires szőllői nagyobbára elpusztultak már, de az uj szőllőkultúrában a város Közép-Magyarországban első helyen halad. Az üzleti életet élénkitik pénzintézetei, melyek közül a Gy.-i takarékpénztár, Gy.-i takarék- és hitelintézet, Gy.-i bank részv. társaság és Gy.-i gazdasági hitelszövetkezet említendő; az osztr.-magy. bank itt mellékhelyiséget tart fen, van itt továbbá kereskedelmi csarnok, gőzmalom, 2 szeszgyár, 4 téglagyár, 4 könyvnyomda. Kőbányái kitünő gránit- és egyéb követ szolgáltanak. Társadalmi intézményei közül említendő a hevesmegyei gazdasági egyesület, a kaszinó (1836 óta), a társadalmi kör és számos közhasznu, jótékony és iparostársulat és egylet, köztük különösen a Mátra-egylet, mint a magyar turista-egylet osztálya, mely itt a turistaságot kezdeményezte s a Mátra gyönyörü tájainak hozzáférhetővé tétele és ismertetése, valamint a Mátrafüredi nyaraló- és fürdőtelep részvénytársaság alakítása által a nagy közönség figyelmét a Mátrára és különösen Gy.-re irányította. Szellemi életének nyilvánulásai az itt fennálló lapok is, u. m. gyöngyösi Lapok (XV. évf., szerk. Rigó Alajos); Közügyeink (IV. évf., szerk. kemény János); Hevesmegyei Lapok (III. évf., szerk. Vadász Lajos); A hevesmegyei gazd. egyl. Értesítője (X. évf., szerk. Csomor Kálmán) és a Szőllőben (III. évf., szerk. Csomor K.). Gy.-nek már 1820 15400, 1850. 13258 lakosa volt, azután emelkedett, de az utolsó két évtizedben teljesen stagnált s ma (1891) 16124 lakosa van, közte 15838 magyar, 138 német s 108 tót, hitfelekezet szerint 13488 róm. kat., 115 ág. ev., 293 helv. és 2209 izrael. A házak száma 2371. Határa 8321 ha. Kiterjedt erdőségeit a Mátra-egyesület kultiválja; ezek aljában Bene pusztán (l.o.) nyaralótelep létesült szállóval, vendéglővel s hegyiviz-uszodával.
Gy. története valószinüleg visszamegy a magyarok bejöveteléig; abban a korban a Mátra őserdői kétségtelenül biztos menedéket nyujtottak az ellenség elől menekülő lakosságnak. eredetileg az Aba nemzetségből származott Csobánka család birta, de 1312. Csobánka Samu és Dávid Csák Máté pártjára állván, birtokaikat Róbert Károly 1327. Farkas Tamás erdélyi vajdának adományozta, ki a gyöngyösieket 1335. jobbágyi szolgálataik alól felmentette s kieszközölte, hogy a polgárok várat építhessenek s a várost fallal bekeríthessék. (Innen a város cimerében a farkas, csillag és hold.) A mohácsi vész után a város szabadalmai elvesztek s a lakosság egy része ismét jobbágyi szolgálat alá került. A vallási viszályoktól Gy. sem maradt ment, s a templomok foglalása ügyében gyakran az egri, hatvani és budai pasák biráskodtak. A háborus időkben a város többször elpusztult, de szenvedéseit gyorsan kiheverte. Heves vármegye gyüléseit 1682-től kezdve itt tartotta mindaddig, mig a vármegyeháza Egerben felépült. 1643. jezsuiták telepedtek itt le, kik a mai gimnáziumot alapították.
2. Gy., folyócska Heves vármegyében, Gyöngyöstől É-ra a Mátra hegységben ered s Gyöngyös és Jász-Árokszállás érintésével Tarna-Őrs közelében a Tarnába ömlik. Hossza mintegy 50 km.
3. Gy. (Güns), a Rába baloldali mellékvize, ered Vas vármegye É-i határán Vörösvágás község közelében, eleintén DK-, azután a Zöbern felvétele után K-felé folyik, Kőszegnél DDK-felé, Szombathelynél ismét K-, majd ÉK-felé fordul s Sárváron alul a Rábába ömlik. Hossza 90 km.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages