Gyökér
Gyökér (radix) a növénynek leggyakrabban földbeli része, mely a földhöz erősíti és szálacskáival onnan a táplálékot szija. A Gy. a növénynek mintegy az alapja, de jelent bizonyos növényeket is, melyeknek gyökerét különösen használni szokás és amelyeknek értéke magában a gyökérben van, p. a zöldség-Gy.-ek, az édes-Gy., vagy cukor.-Gy., ahogy az egész növényt is nevezik. A Gy. különben tengelyszerv, a szártól az különbözteti meg, hogy levele, pikkelye, rügye vagy ezeknek a forradáshelye nincs rajta, hogy belsarjas (endogén) eredetü, s hogy a tenyészőkúpját gyöksüveg (l.o.) borítja. A többi különbség a Gy. meg a szár között nem éles, mert vannak fölfelé növekedő, légi táplálékot nem szivó Gy.-ek, földbeli szárak stb. A pikkelyes v.rügyes tarack, a hagyma meg a gumó nem gyökerek, hanem földbeli szárak. Botanikai értelemben tehát nem minden Gy., amit a közélet annak tart. ha a földbeli résznek rügye, pikkelye v. ezek forradása van, az nem Gy., hanem földbeli szár.
A csirázó paszuly , p akórógyökere, n a gyökér ága. A buza bojtos gyökere.
Gy. a növénynek különböző részéből támadhat, nemcsak a kész gyökérből, hanem a szárból és levelekből is (l. Famegfordítás). Az uj Gy. csúcsa mindenkor bent, közönségesen az edénynyaláb kambiumában keletkezik, azután a fiatal Gy. a kérgen áttöri magát. A virágzó növények csirájának alsó végén támad az első Gy. (l. Gyököcske, radicula) a rügyecskével ellenkező irányban és csirázáskor vele ellenkező irányban növekszik. Ez lesz az anya-Gy. v. fő-Gy. (radix primaria) v. ha később jóval vastagabb mint az oldal-Gy. és függő-irányos helyzetben nő, karó-Gy.-nek (r.pralis) mondjuk. A többi Gy.-t, mely nem a csira tengelyének meghosszabbodásából, hanem más növényrészből lesz, mellék-Gy.-nek vagy járulékos Gy.-nek (radix adventitia) mondjuk. A fő-Gy. vékonyabbra szokott ágazni. Ezek az oldal-Gy.-ek (radicellae) tovább mindig vékonyabbra-vékonyabbra ágaznak s a legvékonyabbat gyökrostnak (fibrilla) mondjuk. Némely kétszikü Gy.-e a növénynek egész életén keresztül a legvastagabb marad, de gyakran később v. korábban egyes mellék-Gy. akkorára v. még nagyobbra vastagodik, ugy hogy az eredeti fő-Gy. észrevehetetlen. A rhizomás és egyszikü növényeknek fő-Gy.-e csirázáskor v. után korán elhal és csak a mellék-Gy.-ek képződnek ki. Az indának, valamint az indáról szaporodó növénynek is csak mellék-Gy.-e van. Az egysziküek szárának legalsó csomóiból számtalan és aránylag vékony mellék-Gy.ek bojtja képződik. Ez a bojtos Gy. (radix fibrosa), p. a hagyma alján, v. a gabonanemüek gyökérzete. Még a fástermetü pálmáknak sincs fő-Gy.-ük, hanem csak mellék-Gy.-ük Ez leggyakrabban a szár csomóiból ered. Ha a Gy. fejlesztő szár nem függő irányos, akkor a mellék-Gy. gyakran kivált az alsó oldalából nő. Végre Gy. az ágból és levélből határozott rend nélkül is nőhet, ha vizbe, v. nedves helyre ültetjük (levél- és ágdugvány).
A kukorica gyökere végének hoszmetzsete, v a tenyésző kúp, hhhh a gyöksüveg, e a gökér bőre.
A fő-Gy. lehet fonálnemü (radix filiformis), ha hosszuságához képest nagyon vékonyka; hengerded (r. cílindrica), ha vastagabb, de meglehetős egyformán vastag hosszuságának nagyobb részében; orsóalaku (r. fusiformis), ha lefelé lassacskán vékonyodik, mint a sárga répa; gömbölyded (r. globosa), amely miden részén meglehetős gömbalaku, de a hónapos etek nem Gy. hanem a szik aljának megvastagodása Mogyoró-alakra is megvastagodhatik, mint a varjumogyoróé (radix tuberosa), ha pedig a Gy. szálai egész hosszukban vastagodnak, nyalábos Gy. (r. fasciculata) a neve (geogrina, csodatölcsér). Életműködése szerint a közönséges Gy.-et földbelinek (r. subterranea) is mondjuk a légi Gy.-rel (r. aërea) szemben, aminő leginkább melegtartományi növényeknek (orchideák, aroideák, indiai fügefa) légbeli részeiből nő (l. az Algumó ábráját). Ezeknek sajátságos, helyenként átliggatott, spirális rostsejtekből alakult borítéka (relamen) van, s a légkör vizpáráját meg tudják süríteni. V. ö. Schuch J., Adatok a járulékos gyökerek fejlődéséhez (Akadémiai Értekezések 1877) és ist die Ephen die einzige Pflanze, welche bei uns Luftwurzeln bildet. (Botan. Zeitung 1876).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
