Gyarmatügy. Gyarmat alatt oly területet értünk, mely valamely más előrehaladtabb államot, mely azt hadászati, gazdasági, igazságszolgáltatási célokra használja, ural. Legegyszerübb alakja a gyarmatnak az, midőn valamely állam egy néptelen területet benépesít; gyakran azonban az állam politikai vagy gazdasági fensőbbsége által meghódítja a gyarmatot és ott fölös tőkéje vagy fölös népessége számára alkalmazást keres. Már a legrégibb időben találunk gyarmatosító államokat; különösen nagy tevékenységet fejtettek ki a gyarmatosítás terén a feniciaiak. A középkorban az olasz városok, továbbá a német Hanza, a német rend alapítottak számos gyarmatot. Legnagyobb jelentőségre emelkedett azonban a gyarmatpolitika a XVI: sz.-tól kezdve, amidőn különösen Amerika és Ázsia, későbben Ausztrália a gyarmatosítás célpontjai voltak. Világtörténelmi jelentőséggel bor az angoloknak Észak-Amerikában és Kelt-Indiában alapított gyarmatbirodalmuk. A gyarmatosításban kezdetben főleg spanyolok és portugálok, későbben németalföldiek, franciák és angolok vittek főszerepet, legujabban Németország is nagyobb tevékenységet fejt ki. A gyarmatositás hasznát különösen a merkantilisták (l. Merkantilizmus) hangsulyozták; későbben a gyarmatosítást mint nagyon költséges vállalatot sokan rosszalták, azonban ujabban ismét nagy buzgalmat észlelhetni mindenfelé a gyarmatosítás terén. A gyarmatok fekvésök, keletkezésök, az anyaországhoz való viszonyuknál fogva igen különbözők. Rendeltetésök szerint különösen megkülönböztetik a mezőgazdasági, tropikus, kereskedelmi gyarmatokat, melyek gazdasági rendeltetéssel birnak; azonkivül vannak hadászati, büntető, hittérítő gyarmatok stb.
A gyarmatok haszna leginkább azon forgalomban rejlik, mely az anyaállam és a gyarmat közt létre fog jönni. Számos áru hozatik a gyarmatokból, melyek csak ott állíthatók elő, és igy a fogyasztás javul. Másfelől a gyarmatok piacot nyujtanak számos árunak. Élénk kereskedelem is fejlődik, mely az anyaállamnak számos előnyt nyujt, melyet más idegen országokban nem találhat. A gyarmatalapítás sikerének egyik föltétele a gyarmatosítás kellő előkészítése. Eltekintve a fölméréstől és a földbirtok felosztásától, egyik legszükségesebb feladat az utak építése. Gondoskodni kell továbbá a kellő bevándorlásról és teljes tulajdonredszerről. A gyarmatosítás gyakran az állam által vitetik keresztül, néha egyéni kezdeményezésen alapszik. egyes esetekben nyerészkedő társulatok is sikeresen vállalkoztak rá.
A legjelentékenyebb gyarmatosító államok a következők:
| Anglia | | | | | 24738300 | | km | 312527000 | lélekkel |
| ebből Kelet-India | | 4856781 | " | " | 289522000 | " |
| afriaki gyarmatok | | 2577550 | " | " | 5656000 | " |
| amerikai | | | 8697740 | " | " | 6939000 | " |
| ausztrália | | | 8216737 | " | " | 4617300 | " |
| Németalföld | | | | 2003290 | " | " | 31913000 | " |
| ebből Jáva és Madura | 131733 | " | " | 22818179 | " |
| Franciaország | | | 3459630 | | km* | 38093611 | " |
| ebből Algéria | | | 667065 | " | " | 4174732 | " |
| Spanyolország | | | 1136573 | " | " | 9808122 | " |
| Portugália | | | | 12203321 | " | " | 14213062 | " |
| Németország | | | | 2127740 | " | " | 6230324 | " stb. |
* Hübner-Juraschek szerint; Supan szerint 7149101 kilométer.
