Gyántafolyás,

Full text search

Gyántafolyás, (növ., resinosis), némely fa, különösen a fenyőfélék betegsége. Ilyenkor a gyántafejtés bennök tetemes, s a törzs külsején kifolyik. A növényben ez a váladék legelőször mint terpentinolaj képződik, de lassu oxidáció utján kemény gyánta lesz belőle. A Gy. leginkább a felnőtt fában s legelőször a fa elgyántásodásával kezdődik. Ekkor t. i. a fa testének némely helyein a fasejtek fala gyántával átitatódik, sőt a sejtek belseje is gyántával telik meg. Midőn a sejtekben a gyánta gyarapodik, a sejtfal eltünik, mert az anyaga, mint a faparenhima keményítője is, gyánátává alakul. A tönkre ment faszövet helyén gyántával telt kisebb-nagyobb hézag (gyánta-odu) támad s ha a gyántaképzés tovább tart, végre a kéregbe jut s innen a fa felszinére kifolyik. Ilyenkor a fatest ujabb rétegeit részben rendellenes faparenhima alkotja, azután Gy.-ra bomlik. A fa hársa meg a kérge is gyakran hozzájárul ehhez a betegséghez s a betegségnek leghevesebb fokát a nagyobbfoku gyántaömlés árulja le. Gy. utján a törzs normális szövetrészei elpusztulnak, a fa hársa és kérge annyira gyántás lesz, hogy életműködésök elakad. E bomlástermék nem pusztán a tönkremenő szövetek rovására keletkezik, hanem a képződésre való uj táplálék odaáramlása is folyvást gyarapítja. nagyobb Gy. tehát a fát sok tápláléktól fosztja meg. Ezért a nagyon gyántázó fa nyomoruságosan fejlődik, sőt teljesen el is pusztulhat. A Gy.-t megsebesítéssel is lehet előidézni, p. a fenyőféléken (mesterséges Gy.). Erre a célra a kérget csik alakjára lefejtjük v. megfurjuk, mire a gyánta sokáig a sebbe folyik. A seb körül a Gy.-t a bogár szurása is öregbítheti. Azonban a részek elhalását belső okból gyakran a fának elgyántásodása meg a Gy. is megelőzheti, p. a vén erdei fenyő koronájának elszáradásakor, továbbá vén gallytuskók elhalásakor, sőt a kivágott fák élő és álló tuskóin is.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT