Gyánta,

Full text search

Gyánta, (növ. resina), szén, hidrogén és oxigén alkotta növénytermék. A növényekben, különösen a trópusok vidékén, bőven képződik, még pedig valamennyi részében, de főképen a kéregben. Mint balzsam magától kiszivárog, v. metszés, ill. alkohollal való főzés utján jutni hozzá. A természetes gyánták nem egységes testek, hanem több Gy.-féleség elegyeinek tekintendők, gyakran illó olaj és más alkotó részük is van. Az éteres olajtól, melynek oxidációtermékeül is gyakran tekintik, az oxigéntartalom, valamint a szilárd állapota különbözteti meg. Állománya szerint van kemény és lágy Gy., amaz kemény, törékeny, többnyire szagtalan és iztelen; emez rendes hőmérsékleten is gyurható, ezen felül gyakran sajátságos ize és szaga is van. Emezekhez járul a balzsam, amazokhoz az ásatag földi gyánta vagyis borostyánkő. A Gy.-nak mézgával és illó olajjal való bensőbb keveréke a növényekben szintén előforduló mézga-gyánta. A természetes Gy. többnyire sárga vagy barna, alaktalan vagy kristályos, átlátszó vagy áttetsző, fajsulya 0,9-1,3. Némelyik 100° hőben megpuhul, másik csak 300° fölött olvad. Vizben, a mézgával ellenkezőleg, nem oldódik, alkoholban csak némelyik, a legtöbb csak éterben, kloroformban, benzolban, éteres és zsiros olajban. Némelyik csak olvasztás után lesz folyós. A Gy. el nem illan, csendes lánggal ég, szárazon desztillálva égő gáz és olaj lesz belőle. Fizikai sajátságát tekintve a zsiros olajhoz közel áll, de a vegyi összetétele egész más. Némely Gy. a bázisok iránt indifferens, másik ugy hat mint sav, s ez maró v. némelykor szénsavas alkaliákban oldódik. E gyántasavak sói (resinátok) közül az alkalisók (gyántaszappan) vizben és alkoholban oldhatók. A vizes oldatuk tajtékzik, de a Gy.-szappant nem lehet kisózni mint a valóságos szappant. A Gy.-t firnászhoz, szappanba, ragasztónak, flastromba, némelyiket festéknek v. orvosságnak használják, az olcsóbból világító gázt, Gy.-esszenciát, Gy.-olajat stb. állítanak elő. A kaucsuk és guttaperka (l.o.) szintén Gy.-féleség. A fenyő-gy. v. illó olaj nélkül a kolofonium (hegedü-Gy.), ellenben több éteres olajjal, mint terpentin, a mastix, kopál, dammara-Gy., guaják-Gy., mézgalakk, elemi, a kopaiva, a perui és tolubalzsam, a storax, benzoé, sárkányvér stb. mind kemény Gy.-ák. V. ö. Wiesner, Die technisch verwendeten Gummiarten, Harze und Balsame (Erlangen 1869); Thenius, Die Harze und ihre Produkte (Bécs 1879).

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT