Galagonya
Galagonya (gelagunya, geregenye, gelegenyetüske, gelegonya stb. eltérő kiejtéssel, növ., Crataegus Tourn.), erdőszéleken növő tövises bokor az almafélék csoportjából, mintegy 65 faja az É-i földgömb mérsékelt vidékén nő. Levele tojásdad, de többé-kevésbbé karéjos. Sátorvirágzata sokvirágu, gyakran fehér; almagyümölcse piros, ritkábban fekete, bogyónemü. A gyümölcs husában 2-5 csontburokja van, azaz a G. gyümölcse csonthéjas alma (v. ö. Almafélék). Kerítésben is gyakori, de a gyümölcsös kertek mellé ültetni nem tanácsos, mert sok rajta élő bogár és gomba a gyümölcsfákon is megél s a kerítésből rájok is könnyen átmehet. Fája szerszámnak és esztergályos munkára alkalmatos. Kérge sárgára és barnára fest. Gyümölcse októberben megpuhul s ekkor ehető vagy a sertésnek adható. Hazánkban 5 galagonya-faj nő, de némelyik fajnak változatos alakköre van (v. ö. Borbás, Az egyanyás galagonya classificatioja, Erdész. Lapok 1882). Közönséges a Cr. Oxyacantha L. (csere-G.) meg Cr. monogyna Jcq. (egyanyás G.) a rómaiak spina albá-ja. Jellemző hazánkban a Cr. nigra W. et Kit., Cr. melanocarpa M. Bieb. Magról szokás szaporítani, de az őszkor elültetett mag csak a második tavaszra kel ki. A Cr. monogyna is hasonló, de mintegy 14 nappal később virágzik. A Cr. sanguinea Pall. (vérszin G.) A Cr. crus galli L.) kakasláb-G.) észak-amerikai, 2-6 m. magas, hosszutövisü bokor. Levele tojásdad ékalaku, fürészelt bőrnemü. Gyümölcse gömbölü, kemény, téglaszinü. Ezeket és még több más fajt diszbokornak ültetik, v. ami vad fajunkra oltják. Cr. Pyracantha, l. Madárbirs. - Cr. Azarolus L., l. Azarolfa. V. ö. Görner, Der Weissdornzaun von C. monogyna (2. kiad., Berlin 1879).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
